Népi kalendárium

Melyik a gonoszjáró nap? Mikor lesz és mi az a Virágvasárnap? Mikor van a barkaszentelés? Mit jelent ha megszólal a pacsirta?

Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a LAPSZEMLE.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.

A következő hét napra ezt írja a LAPSZEMLE.hu népi kalendáriuma:

(A cikk a hírdetés után folytatódik)

Magvetô Hava (Október) 19. napja
Villám -
Nándor napja, a magyar eredetû férfinév. Eredetileg a dunai bolgárokat hívták hasonló módon, keresztnévként a 19. században terjedt el, valószínûleg a Ferdinánd név magyarosítása miatt.

Magvetô Hava (Október) 20. napja
Iringó - Az iringó növénynévbôl.
Vendel napja. A jószágtartó gazdák és a pásztorok védôszentjükként tisztelték Szent Vendelt. A legenda szerint Szent Vendel a 7. században élt ír királyfi volt, remetéskedett, majd egy birtokoshoz szegôdött, annak nyáját ellenôrizni.
E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották. Sokfelé búcsúnapként is szolgált. Szobrokat állítottak számára. A templomból körmenettel vonultak Szent Vendel szobrához, melyeken pásztoröltözetben ábrázolják, lábánál kutyával és báránnyal. Vallási egyesületeket hoztak létre a juhtartó gazdák. A pásztorok ünnepe, mulatozásuk napja volt.
Ha állatvész ütött ki, azt mondták, hogy Vendel viszi az állatokat. Szent Vendelt elsôsorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. E napon nem fogták be a jószágot és vásárra sem hajtották.
A Tápió vidékén az állattartó és juhtartó gazdák ünnepe volt Vendel-nap. Nagykátán a hagyomány szerint: "Vendelke a juhászok pártfogója, ôrzi a határt." A falu szélén vagy a lege

Magvetô Hava (Október) 21. napja
Bise - Kánya, varjú.
Orsolya napja, név a latin Ursula magyaros olvasata. A szó a latinban kis medvét jelent és egyesek szerint a Kis Medve csillagképre utal. Újabban viszont ezt az eredetet kétségbe vonják, és egy ónémet név, a Hors latinosított formájának vélik, melynek jelentése ló, paripa. A germánok ugyanis a lovat szent állatként tisztelték, ezért a név valószínûleg totemnév lehetett.
"Orsolya napja megjeleníti a téli idôjárást" - tartották a régiek. Vagyis, amilyen az idô ezen a napon, olyan lesz a tél is (pl. ha szép idô van ekkor, így marad egészen Karácsonyig).
Az asszonyok úgy vélték, hogy éppen ideje Orsolya napján leszedni a káposztát, betakarítani a kerti veteményeket, mert ki tudja, milyen idôjárás következik (pl. a sok esôtôl kirepedeznek a szép káposztafejek).
Néhol pedig ez a nap volt a szüret megkezdésének az ideje, pl.: Kôszeg környékén és a Somló-vidéken.



Magvetô Hava (Október) 22. napja
Elôd - Elsôszülött vagy ôs, a Csák-nemzetség ôse, a lebédiai magyarok elsô vezére.
Kordula napja, aki egy a Tizenegyezer Szûz közül, aki a legenda szerint a hajóban rejtôzött, amikor társait kivégezték. Másnap azonban önként jelentkezett a vértanúságra. Hajóval a kezében szokták ábrázolni.
A zalaszentbalázsiak elôször Orsolya, vagy Kordula napján fûtenek be pozdorjával a cserépkályhába.

Magvetô Hava (Október) 23. napja
Gyöngy -
Gyöngyi napja, a nôi név a magyar eredetû Gyöngyvér nôi név becézett alakjából önállósult.
A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtottak lámpát a szobában.

Magvetô Hava (Október) 24. napja
Káldor - Vörösmarty újítása "A két szomszédvár" c. költeményébôl.
Ráfael fôangyal napja, aki az Ószövetségben többször föltûnik. A név magyar jelentése: Isten orvossága. Útitársa az ifjú Tóbiásnak, akinek könyvében (Tóbiás 12, 15) így szól magáról: Én vagyok Ráfael angyal, egy a hét közül, kik az Úr elôtt állunk. Ráfael ezért lett az utasok, útonjárók, olykor a messze, másvilági útra készülô betegek patrónusa.

Magvetô Hava (Október) 25. napja
Barakon -
Krispin ókeresztény vértanú, aki a hagyomány szerint Diocletianus alatt szenvedett Soissons városában mártírhalált. Cipészként kereste kenyerét, a szegényeknek ingyen dolgozott. Kultuszának ôsi központja Osnabrück, ahol ereklyéit ôrzik.
A hajdani céhesség európai kapcsolataiból érthetô, hogy már a középkor végén a körmöcbányai vargák, a barokk idôkben pedig a kôszegi, gyôri és aradi cipészek, csizmadiák patrónusként tisztelték.