Népi kalendárium
Melyik a gonoszjáró nap? Mikor lesz és mi az a Virágvasárnap? Mikor van a barkaszentelés? Mit jelent ha megszólal a pacsirta?
Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a LAPSZEMLE.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.
A következő hét napra ezt írja a LAPSZEMLE.hu népi kalendáriuma:
(A cikk a hírdetés után folytatódik)
Magvetô Hava (Október)
23. napja
Gyöngy -
Gyöngyi napja, a nôi név a magyar eredetû Gyöngyvér nôi név becézett alakjából önállósult.
A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtottak lámpát a szobában.
Magvetô Hava (Október)
24. napja
Káldor - Vörösmarty újítása "A két szomszédvár" c. költeményébôl.
Ráfael fôangyal napja, aki az Ószövetségben többször föltûnik. A név magyar jelentése: Isten orvossága. Útitársa az ifjú Tóbiásnak, akinek könyvében (Tóbiás 12, 15) így szól magáról: Én vagyok Ráfael angyal, egy a hét közül, kik az Úr elôtt állunk. Ráfael ezért lett az utasok, útonjárók, olykor a messze, másvilági útra készülô betegek patrónusa.
Magvetô Hava (Október)
25. napja
Barakon -
Krispin ókeresztény vértanú, aki a hagyomány szerint Diocletianus alatt szenvedett Soissons városában mártírhalált. Cipészként kereste kenyerét, a szegényeknek ingyen dolgozott. Kultuszának ôsi központja Osnabrück, ahol ereklyéit ôrzik.
A hajdani céhesség európai kapcsolataiból érthetô, hogy már a középkor végén a körmöcbányai vargák, a barokk idôkben pedig a kôszegi, gyôri és aradi cipészek, csizmadiák patrónusként tisztelték.
Magvetô Hava (Október)
26. napja
Hülek - Türk fejedelem.
Dömötör napja, aki keleti egyház kedvelt szentje, a 4. Században a nagy keresztényüldözések idején vértanúhalállal halt meg. Az ország keleti felében ô volt a juhászok pártfogója. Juhászújévnek is nevezik, mert ezen a napon számoltatták el, vagy hosszabbították meg a juhászok szolgálatát.
Az Alföldön és az ország észak-keleti részében ezen a napon állatvásárokat tartottak, többnapi mulatságokat, "dömötörözést" rendeztek. Juhásztort, juhászbált rendeztek Hortobágyon, Szegeden. E napon a juhászok a plébánia udvarán birkapaprikást fôztek, a juhásznék bélest sütöttek.
A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél elôjelének tartják.
Magvetô Hava (Október)
27. napja
Ibla - Mondabeli fôtáltoslány.
Szabina napja, a nôi név a Szabin férfinév nôi párja. Jelentése: szabin nô.
Magvetô Hava (Október)
28. napja
Ozul - Hun vezér.
Simon - Júdás napja, másként Simon-Júda már a magyar középkorban is számontartott kettôs apostolünnep. Júdásnak az Iskariótitól való megkülönböztetésül Júdás Thaddeus (Tádé) volt a teljesebb neve. Középkori magyar szóalakja: Tágyás (1211).
Hegyalján ilyenkor kezdték Tokajon a szüretet. Ez a nap arról nevezetes, hogy Hegyalján ilyenkor kezdték a szüretet. Errôl regula is szól:
Rég felírta Noé Tokaj hegyormára
Hegyaljai kapás várj Simon Judára.
Baranya falvaiban a Simon-Júdás-napi hidegre utalnak a rigmusok:
Eljön a Simon, Júdás
Dideregve fázik a gulyás.
Szegedi változata:
Mögérkezett Simon Júdás
Jaj mán néköd pôregatyás.
A szüreti szokások a szôlôszedés utolsó napjához kapcsolódnak. Közvetlen a szüret után gyakori a szüreti felvonulás, majd az ezt követô bál. A szüret idôpontja a 18-19. században valamilyen jeles naphoz kötôdött.
Simon, Júda napja is szorosan kötôdött a juhászélethez - mint az ezt megelôzô Demeter-nap is. Ekkorra a nyájak be
Magvetô Hava (Október)
29. napja
Zenô -
Nárcisz napja, a görög eredetû nôi név, jelentése: nárcisz (növény).
