Népi kalendárium
Melyik a gonoszjáró nap? Mikor lesz és mi az a Virágvasárnap? Mikor van a barkaszentelés? Mit jelent ha megszólal a pacsirta?
Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a LAPSZEMLE.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.
A következő hét napra ezt írja a LAPSZEMLE.hu népi kalendáriuma:
(A cikk a hírdetés után folytatódik)
Szelek Hava (április)
6. napja
Burtáj -
Bíborka, napja nôi név a régi magyar Bíbor név 19-20. századi felújításából ered, jelentése finom lenszövet.
Termésjósló nap: ha esik az esô, szûk lesz az esztendô.
Szelek Hava (április)
7. napja
Tonuzaba - Besenyô vezér, Örkönd apja, jelentése: "apadisznó", vadkan apa.
Herman napja, a férfinév a germán Hermann névbôl származik, amelynek jelentése hadsereg + férfi.
Szelek Hava (április)
8. napja
Ividô - Árpád leánya.
Dénes napja, a férfinév a görög Dionüsziosz névbôl származik. Jelentése: Dionüszosznak ajánlott. A görög mitológiában Dionüszosz a bor és a szôlô istene.
Szelek Hava (április)
9. napja
Meggyfavirágzás ünnepe -
Virágvasárnap, a húsvét elôtti vasárnap, a nagyhét kezdete.
Erhard napja, a férfinév germán eredetû. Elemeinek jelentése: becsület és erôs, merész.
Szelek Hava (április)
10. napja
Habílán - Csatár leánya
Zsolt napja, a gyakori magyar férfinév, a régi Solt személynév alakváltozata. Azonos eredetû a Zoltán, valamint a Zolta és esetleg a Csolt névvel. Jelentése: az ótörök sultan szóból származik, egy méltóságnév.
Szelek Hava (április)
11. napja
Torontál - Kis sólyom Törk.
Leó napja, a görög eredetû férfinév, a Leon rövidülése. Jelentése: oroszlán.
Szelek Hava (április)
12. napja
Gyula - Választott fôbíró, vezér Anonymusnál, "káklya, aki vezet" Törk.
Gyula napja, a régi magyar férfi személynév, ami a török eredetû gyula méltóságnévbôl ered, mely a bolgár-török eredetû fáklya szóból származik. A honfoglalás korában az ország második fôméltóságát nevezték így. A nevet már 1795-ben mesterségesen, de tévesen azonosították a latin Julius névvel.
