Népi kalendárium
Melyik a gonoszjáró nap? Mikor lesz és mi az a Virágvasárnap? Mikor van a barkaszentelés? Mit jelent ha megszólal a pacsirta?
Őseink sok-sok megfigyelését, tapasztalatát már-már elfeledjük, ezért új rovatot indítottunk a LAPSZEMLE.hu jobb oldalán, a második oszlopban: a Népi kalendáriumot. Itt megtalálják a következő napok ősi magyar névnapjait, eseményeit vagy időjósló természeti jelenségeit is. Április első napjáról kiderül, hogy miért is ez a bolondok napja.
A következő hét napra ezt írja a LAPSZEMLE.hu népi kalendáriuma:
(A cikk a hírdetés után folytatódik)
Napisten hava (június)
16. napja
Zerind - Koppány apja.
Kunigunda szûz napja, Orsolya állítólagos útitársa, aki azonban rajnai hajózásuk idején megbetegedett, és így Basel mellett kénytelen volt kiszállani. A Rajnavidék hajdani kedvelt szentje, vakok és bénák oltalmazója. Nem azonos Kunigunda királynéval (márc. 3.).
Napisten hava (június)
17. napja
Töhötöm - Fejedelem, hercegecske
Laura napja, latin eredetû nôi név, a Laurentius (Lôrinc) férfinév nôi párjának, a Laurenciának a rövidülése. Jelentése babérfa, babérkoszorú.
Napisten hava (június)
18. napja
Viola - A latin ibolya szóból.
Úrnapja
Az Oltáriszentség ünnepe, a pünkösd utáni második csütörtökön.
Levente napja, régi magyar személynévbôl származik, aminek jelentése: kis létezô.
Napisten hava (június)
19. napja
Gerle - A galambnál kisebb termetû, barnásszürke madár.
Gyárfás napja, férfinév a görögbôl latinosított Gervasius név rövidülésébôl ered. Jelentése idôs férfi.
Napisten hava (június)
20. napja
Zajzon - 1367, döfje le -úz.
Rafael napja, a férfinév a héber Refaél névbôl ered. Jelentése Isten meggyógyít.
Napisten hava (június)
21. napja
Alajos - Jelentése: egész, bölcs.
Alajos napja, székelyföldi alakjában Alojzi, azaz Gonzágai Szent Lajos (1568-1591).
A Szent Alajos kenyere elterjedt barokk szentelmény volt. Fôleg láz és gyermekbetegségek ellen tartották foganatosnak.
Napisten hava (június)
22. napja
Döme - A Dömötör és a Dömjén rövidülése.
Ákos napja, deákosan Achatius, ókeresztény vértanú. A keresztesháborúk idején költött legenda szerint Hadrianus császár idejében tízezer katonatársával együtt az Ararát hegyén keresztre feszítették, mert nem áldoztak a pogány isteneknek. Ezért a napot a Tízezer Vértanú ünnepe gyanánt is számon tartották. Az egyik katona fejereklyéjét az egri székesegyház ôrizte.
