tv-musor.hu

orvossag.hu

Jósda.hu

egeszsegugy.hu

deviza.hu

TANYAVILÁG - 15. szám - 2008 július, Áldás hava Tanyavilág

VÁRATLANUL MEGJELENŐ INGYENES KULTURÁLIS KIADVÁNY

TARTALOM

 

KURULTAJ

Mindenütt jó, de legjobb a tanyán! A harmadik szem és a Napfölkelte

ALLERGIA ÉS MACSKAPÖRKÖLT

A génvizsgálat

A madjarok

 

 

MAGYAROK A MADJAROKNÁL

A 2007-es Kurultaj

A 2008-as Kurultaj Kunszentmiklóson, augusztus 7-től 10-ig

CSISZÁR SANYI TANYAKALANDJAI, 2.

Kedvezmény a tanyán lakóknak

KURULTAJ
2. Magyar - Madjar törzsi találkozó

Jó néhány éve olvastam egyik gazdasági magazinunkban egy riportot a kazah miniszterelnökkel s megmaradt bennem egy mondat: Kazakisztán a magyarok teljes érdektelensége miatt fontolgatja, hogy európai központját Budapestről Prágába helyezi át. Újabb csapása ez a hatalomnak gyökereinkre, múltunkat keresőkre, hisz' könnyű belátni, micsoda erőt adna a nemzetnek egy ázsiai kapcsolat lelkileg és gazdaságilag is.
A Szovjetúnió felbomlásával látogathatók lettek az ázsiai területek is, s magyar kutatók kapcsolatba kerültek a Kazakisztánban élő madjar - ők így ejtik: magyar - törzzsel. Felelevenítve az ősi hagyományt, közösen megszervezték a legújabb kori első Kurultajt, azaz országgyűlést. Ez volt egyben az 1. magyar-madjar törzsi találkozó, 2007 nyarán.
Közben napvilágot láttak a genetikai vizsgálatok eredményei is, mik szerint a magyarországi magyarokhoz ez a népcsoport áll a legközelebb s 1500 évvel ezelőtti együttélést feltételez. Ebben a számban részletesen olvashattok a madjar népről, a kutatásról, a tavalyi Kurultaj eseményeiről és a második törzsi találkozóról is, ami augusztus - Új kenyér hava - 7-10-ig lesz Kunszentmiklóson.
Minden nemzeti érzelmű, a magyarságról felelősséggel gondolkodó kiadványnak legfontosabb kérdése a jövő. Hogyan éljük túl ezt a régóta tartó, de most ismét erőteljes pusztító szándékot, ami a magyar népet éri? Erőszak, Istenhit, tisztesség, türelem, reménytelenség - és még sorolhatnám. Jómagam most, a Kurultaj kapcsán láttam meg egy utat, az első olyat, ami megnyugtat és amiben töretlenül tudok bízni. Láthatjátok, hogyan válaszolt a hivatalos politika arra, hogy egyértelműen rokonokat találtunk Ázsiában: hát sehogy. Bármilyen más országban címlapon lenne, ezzel foglalkozna tévé, rádió, újság, itt azt szeretnék, ha a tájékozatlan lakosság azt gondolná, hogy megint egy kis magyarkodás a pusztában. Istennek hála azonban nem így van. Évekkel ezelőtt itt is ott is belebotlottam hagyományörző emberekbe, szándékokba. Mára ezek a kis csoportosulások szervezett, nagy, egymást ismerő közösségekké váltak. A Kurultajon mindenki ott lesz, nagyon sokan, s végre egy a szándék. A ránk az élet minden területén jellemző széthúzás, viszálykodás most nem fenyeget. A lényeget itt találtam meg: az összejövetelen a törzsek vezetőivel tartandó országgyűlésen, mely a szabadban, mindenki előtt zajlik majd, a fő téma a magyar nemzet jövője lesz. Hatalmas erő kezd itt kibontakozni párhuzamosan a hivatalos hatalommal. Ezek az emberek komolyan veszik a dolgukat, így egyre többen ismerik meg hagyományainkat és jönnek rá annak jelentőségére. Senkit sem érdekel a politika, se jobb se bal, senki se szidja a zsidókat, a cigányokat s ez záloga annak, hogy ne lehessen belekötni, megfogni, szétzilálni. Innen indul ki az a gondolkodásmód, ami fenntarthatja a nemzetet s eljuttathatja oda, hol majd a magyar miniszterelnök fogja mondani: Isten hozott Bennőtöket, Testvéreim!

Vissza az oldal tetejére

Mindenütt jó, de legjobb a tanyán! A harmadik szem és a Napfölkelte

Láttam a Napfelkeltét..megnéztem a Naplementét! Micsoda esemény ez annak, ki nem a hajnali munkakezdése miatt éli át. A városlakó is megteheti, de igen nyűgös, lehet, hogy kilométereket kell utaznia, míg kiér a betonból, így nem csoda, ha helyette már délelőtt bekap egy kedély-javító gyógyszert, jobb esetben egy sört. Hál' Istennek, a tanyai ember elkerülheti ezt a gyógyszer-csapdát, hisz' elég ha kisétál az ajtón s Keletnek fordul. Aki rendszeresen átéli ezt a hajnali élményt, tudja, érzi, hogy egész napja be van aranyozva, fel van töltve életerővel. Érdekes, erre nem buzdítanak az óriásplakátok: nézze meg a Napfelkeltét! - inkább arra, hogy tömjön magába valami élelmiszernek álcázott kemikálét. Na nem okoskodom tovább, lássuk a helvéciai Zsike írását!

Harmadik szem....így hívják Keleten....
Az istenivel, a transzcendenssel való kapcsolattartásban segít.....tartják ugyanitt.
A tobozmirigy egy kicsi, kb. galambtojás nagyságú szerv az agyunkban. A két agyfélteke közt, a homloklebeny felett helyezkedik el.
Harmadik szemnek azért nevezik, mert olyan sejtek találhatók benne, amilyenek ezen kívül csak a szemben vannak....sejtek, amelyek képesek a fényt érzékelni.
A tobozmirigy felelős a melatonin nevű hormon termelődéséért, s mint ilyen, szabályozza az alvásciklusokat, köze van a nemi hormonok működéséhez is, illetve a legújabb kutatások szerint befolyásolja az öregedési folyamatokat.
A tobozmirigy tehát egy aprócska, de igen fontos szervünk.
Fontos tudnunk, hogy a fény táplálja, különösen jó hatással van rá a felkelő nap fénye.
Évekkel ezelőtt egy természetgyógyászattal kapcsolatos előadáson ébredtem egyáltalán a tudatára, hogy a tobozmirigy, mint olyan létezik, és hogy mennyire fontos a kiegyensúlyozott működése.
Azóta tudatosan figyelek rá...mármint a saját kis tobozmirigyemre...
Életformámból adódóan alig van nap, hogy ne látnám felkelni 'öreg barátomat', a Napot.
Ez az én meditációm, divatos kifejezéssel élve.....az én meditációm a felkelő Nap elmélyült figyelése......
Ilyenkor boldog derű árad szét bennem, fénye még nem bántja a szemet, szabadon lehet benne gyönyörködni.........és az a boldog nyugalom, ami ilyenkor elömlik bennem a látvány hatására, végig kíséri az egész napomon.
Ha napközben adódik valami lélekgyilkos helyzet, márpedig folyton adódik, elég erre a látványra gondolnom, rögtön felötlik bennem az érzés is....és védve vagyok....érzem....erős várban lakom, amit nem rombol a mai össze-vissza világ zaja.

Csorbáné Cseh Erzsébet

Vissza az oldal tetejére

ALLERGIA ÉS MACSKAPÖRKÖLT

Kishomokra voltam hivatalos egyszer, ki is sétáltam - akkoriban még senki sem nyafogott rádiótelefonon, hogy vigyél mán ki kocsival. - s örömmel láttam, hogy főzés is van, bár még két napja sem vót, hogy ettem valamit. Díszes társaság duhajkodott kinn, Kisboy komám főzött bográcsban, mondta, nyulat. Aszonta, a bátyjával ejtették el, mikor kigyütt a Kása erdőből. Hittem is persze, mert ismerve őket, azon sem csudálkozott volna sönki, ha sellőt fognak a Körtvélyesi holtágban. No hamar neki is láttunk a finomságnak, gyanús csak a sok apró csont vót benne. Akkoriban még elég hiányos volt az anatonómiai ismeretem, így nem is törődtem a dologgal, egészen addig, amíg a társaság viselkedése vált feltűnővé: vigyorgás, sutyorgás. S mit mondjak, mint ahogy mán sejtitek is, hát macskahúst fogyasztottunk oly' jóízűen. A társaság tűrési szintjét jelzi, hogy csak én nem tudtam róla, no de az enyémet is, hogy felvilágosításom után is szedtem még aznap este.
A konyhai élvezethez szép kis történet is járt:
Kisboy bácsi akkori anyósjelöltje panaszkodott, hogy jaj, képzeld Árpikám, az orvos megállapította, hogy macskaszőrtől van az allergiám. Mit tegyünk a kandúrral, nem tudsz neki valami biztos helyet?
Kisboy gondolkodás nélkül válaszolta, hogy teljesen véletlenül pont tud egy tökéletes helyet a fekete kedvencnek és biztosította róla a szomorú gazdát, hogy nagyon jól fognak vele ott bánni. Így hosszas búcsúzkodás után elvitte a macskát, ki Kishomokra..a többit már tudjuk, szóval még aznap este..
Óvatosan a nyúllal! De főleg Árpival!

Vissza az oldal tetejére

KulturtajÍ

A génvizsgálat

Az utóbbi időszakban a genetikusok - az Y-kromoszóma jellegzetességei, illetve ezen kizárólag férfiakban meglévő kromoszómán mutatkozó polimorfizmusok alapján - kifejlesztették a mindezidáig leghatékonyabb populációgenetikai összehasonlító módszert .(Az Y-kromoszóma kínálja a legjobb lehetőségeket az apai leszármazási vonalak felderítésében, rekombinálódás nélkül száll apáról fiúra, ezért nem mutat jelentős eltérést az egymást követő vér szerinti generációk között). Az Y- kromoszómákban a generációk során kialakuló polimorfizmusok jellegei azonban jól elkülönítheti a különböző populációk apai vonalait, illetve jelölheti azok egymás közötti kapcsolatát, és esetleg támpontot adhat a "leágazódások" idejére is.
A Madjar törzs genetikai kapcsolatainak kutatásához mi is ezt a módszert választottuk (Rosser et al, 2000). Az expedíció során összesen 106 férfitől vettem genetikai mintát (később a laboratóriumban ezekből minden esetben sikerült is kivonni a DNS-t), amelyből 46 apai vonalat lehetett elkülöníteni.
A laboratóriumi vizsgálatokat és az elemzést a Budapesti Orvosszakértői Intézet DNS Laboratóriumában végeztük el Dr. Pamzsav Horolma vezetésével, Dr.Völgyi Antónia és Zalán Andrea genetikusok közreműködésével. Részletes genetikai szakcikkünk hamarosan megjelenik (várhatóan decemberben).
A Madjar törzs Y-kromoszóma SNP adatait nemzetközi együttműködés alapján vizsgált és publikált 38 különböző általunk kiválasztott populáció adataival hasonlítottuk össze (amelyek Eurázsia különböző térségeiből származnak), közöttük a magyarországi magyar mintával. A kiválasztott populációk között ott szerepelnek a Madjar törzs relatív földrajzi közelségében élő népek (kazakok, üzbégek, oroszok, evenkik, mongolok, tadzsikok, türkmének, kirgizek stb.). Továbbá olyan távolabbiak, amelyekkel az idők során kapcsolatuk lehetett (törökök, ujgurok, ukránok, bolgárok, mandzsuk, különböző kaukázusiak, közel-keletiek, finnek, lappok stb.) és összehasonlításnak különböző európaiak (németek, franciák, görögök, lengyelek, olaszok, stb.), távol-keletiek (koreaiak, japánok, kínaiak stb.).
GénvizsgálatA madjar törzs mintája igen homogénnek bizonyult az Y-haplocsoportok eloszlását tekintve (szemben az embertani jellegeikben mutatott heterogenitással!)
Az Y-kromoszóma NP analízis révén kapott eredmények igen figyelemreméltóak abból a szempontból, hogy igen közel került egymáshoz a magyarországi magyar és a kazakisztáni madjar minta. Az SNP-analízis eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni Madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állhatott fenn. A mostani Y-kromoszóma vizsgálat ad először egyértelműen meghatározható (mérhető), összefüggést és ezáltal konkrét kapcsolódási pontot a mai Kárpát-medencei magyar lakosság, és egy Urálon túli terület népessége között.

Forrás: Bíró András Zsolt antropológus

Vissza az oldal tetejére

A madjarok

MadjarokMa már a legtöbb kutató (különösen a régészek és az antropológusok) elfogadja, hogy a honfoglaló magyarság embertani jellege, valamint kultúrája is inkább az iráni és szkíta hagyományokat is őrző, közép ázsiai "törökös" népességekkel mutat hasonlóságot.
Kazakisztán Kosztanaj- megyéjében a Szarikopa tó vidékén él egy Madjar (ejtsd: magyar) nevű törzs, amely a nagy kazak törzsi szerveződésen belül a Középső Horda tagja (Orta Zsüz) és azon belül az Argün törzzsel alkot törzsszövetséget. A törzs tagjai magukat madjarként határozzák meg (a kazakságon belül). Emlékhelyeik feliratain, temetői sírköveiken mindenhol jelzik a madjar törzshöz való tartozást. A torgaji magyarok nem ott őshonosak, ahol ma élnek: saját legendáik szerint Madjar batir vezetésével délkeletről, a mai Karatau-hegység területéről, Dél-Kazahsztánból vándoroltak oda nagyjából három-négyszáz éve. A történeti kutatások szerint 1847-ben a madjar a harmadik legnagyobb törzs volt a Szarikopa-tó környékén 375 jurtával. Az orosz hódítók elleni hadjáratokban létszámuk megfogyatkozott, és 1866-ban már csak 260 jurta állt.
Az első világháború alatt, majd a Szovjetunió megalakulása után is ellenszegültek a hatalomnak, mely tömeges kivégzéseket eredményezett, így a népcsoport létszáma tovább csökkent. A Szovjetunióban kazaknak lenni sem volt könnyű, hát még kazakisztáni madjarnak. A torgaji területet már a cári időben is veszett farkasok földjének tekintették. Általában innen indultak el a kazakok függetlenségi mozgalmai. Így történt ez az első világháború idején, 1916-ban is, amikor kazakokat akartak hátországi szolgálatra toborozni. A mozgalom eredményeképp az 1917-es forradalom után, a polgárháború idején a Torgaj-vidéken független fejedelemség jött létre. A mozgalom egyik vezetője az 1885-ben született madjar, Mirzsakip Dulat Ulü költő, irodalmár, matematikus és újságíró volt. Írásait gyakran Madjar álnévvel jelentette meg. 1930-ban a fehér-tengeri csatornaépítésre száműzték, ahol 1935-ben meghalt. Sztálin a madjarokat tetteikért a szovjet nép ellenségének nyilvánította. A vezér maradványait 1993-ban helyezték el Torgajban egy mauzóleumban.
A Madjar törzs a kazakok középső zsüzének (Orta zsüz) argün törzsével él törzsszövetségben. A madjar férfiak nem vehetnek feleségül madjar nőt (törzsön belüli tiltás). Feleséget a területen élő, törzsszövetséget alkotó közösségből választanak (tehát az Orta zsüz helyi törzseiből), elsősorban az argün, valamint a kipcsak, kerei, konirat és najman törzsekből. Ugyanakkor az Orta zsüz-on kívülről szintén nem szabad feleséget választaniuk. A Torgaj vidék többi, a területen élő közösségeire is jellemző, hogy házasodási tiltás van a törzsön belül (a nomád hagyományokban, Közép és Belső-Ázsiában ez gyakori szokás a belterjesség elkerülése végett).
MadjarokA magyarországi tudományos élet csak az 1960-as évek derekán szerzett tudomást róluk, Szeitbek Nurhanov híres kazak nyelvész jóvoltából. 1966-ban Tóth Tibor magyar antropológus néhány napra ellátogathatott a területre (Torgaj-vidék) és antropológiai vizsgálatokat is végzett. A későbbiekben azonban már nem engedték vissza a területre (amely az akkori Szovjetunión belül is egy zárt terület volt) és tudományos munkájában, még idehaza sem foglalkozhatott érdemben a madjar törzs problematikájával. A szovjet politika a továbbiakban elhárított minden további magyar próbálkozást, amely a madjar törzs vizsgálatára vagy meglátogatására irányult. Az új alkalom csak Kazakisztán függetlenségének visszaállítása után érkezett el. 2001-ben Benkő Mihály keletkutató és Babakumar Khinayat kazak etnográfus néhány napra ellátogattak a Madjar törzs néhány településére és ott fotókat készítettek, valamint legendákat gyűjtöttek.

Vissza az oldal tetejére

 

MAGYAROK A MADJAROKNÁL - Bíró András Zsolt és Vukics Ferenc beszámolói

Magyarok a Madjaroknál2006. szeptemberében, mint a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója, a Kazak Központi Állami Múzeummal együttműködve, egy három hetes tudományos expedíciót (antropológiai vizsgálatok és mintavétel DNS vizsgálatokhoz) indítottam a kazakisztáni Kosztanaj megyében (Zhangeldi járás) elterülő úgynevezett Torgáj-vidékre.
A sok szervezés és előkészítő munka után végül 2006 szeptember elején útnak indult az expedíció Almaty-ból (Kazakisztán régi fővárosa), egy terepjárónyi felszereléssel és négy résztvevővel. Az induláskor nagyon kevés és ellentmondásos információval rendelkeztünk a madjar törzsről, valamint arról, hogy pontosan mely településeken élnek. Avval kapcsolatban sem voltak ismereteink, hogy miképpen fognak fogadni minket. Néhány kazakisztáni kollégánk is szkeptikus volt és azt próbálták ecsetelni, hogy elég "vad vidék" a torgáji terület és nem rajonganak az idegen látogatókért az ottaniak. Sokan arra figyelmeztettek, hogy elég zárkózottak arrafelé az emberek és muszlim hitük révén sem örülnek, ha fényképezik őket. Azt pedig, hogy a szájukba nyúljak mintavétel végett, (száj nyálkahártya kaparék vétele a DNS vizsgálatokhoz) többen megmosolyogták kazak ismerőseink közül.
Három napos, néhol viszontagságos sztyeppei utazás révén érkeztünk el Arqalik városába (a Torgaji-terület peremére). Ott a törzsi terület közelében elkezdtünk madjarokat keresni a városban. Azt tudtuk, hogy jó néhány madjar család él ebben a városban, akik az utóbbi évtizedekben a munkalehetőség miatt költöztek be a környező vidékről.
A szerencse mellénk szegődött, mert a második arkaliqi napunkon megismertük Kurmangazi Sokpituli-t, aki a Megyei Elektromos Vállalat vezérigazgatója és mellesleg madjar, a törzs vezetőinek tagja, az egyik legjobban megbecsült ember a vidéken. Kurmangazi nagyon meglepődött, hogy magyarok érkeztek oda, de azonnal óriási szimpátiával fogadott minket és rögtön az ügy mellé állt! Az első két napon jött is velünk és saját autójával mutatta az utat az első "madjarlakta" falvak felé! Errefelé már nincsenek útjelző táblák és sok helyen magát az "utat" is nehéz megtalálni.
A további napokban a navigáció volt az egyik legnehezebb feladat. Mindez azonban már nem zavart minket, mert "megtaláltuk" a törzset, és ami a legfontosabb: minden képzeletet felülmúló szeretettel fogadtak bennünket, szinte mint egy távolból most hazatérő rég nem látott rokont! Az első meglepetésen túl, mindenhol vendégül láttak minket, és szállást adtak.
Néhány óra ismerkedés után elmondtuk az utazásunk tudományos célját is. Az akszakállok (helyi idős-bölcs vezetők, jelentése: ősz-szakállok) megérezték ennek jelentőségét és mindenhol segítettek lebonyolítani a vizsgálatokat és az antropológiai fotóalbum elkészítését.

2006 novemberében Bíró András kutató és Répássy Miklós Kazakisztánban élő magyar üzletember meghívására néhány, madjar törzsi vezető Almaty-ba látogatott, ahol néhány nap alatt együtt elhatározták, hogy megszervezik a madjar törzs nagy találkozóját /Kurultaj/.
A törzsi vezetők által elindított szervezéséhez hamarosan csatlakoztak a már Almaty-ban élő madjarok prominensebb személyiségei is. 2007 januárjában létrehozták a Madjar Törzsi Alapítványt. A rendezvénynek kazak oldalról számos támogatója lett. Közöttük több üzletember, politikus és néhány kazak cég és vállalat is. A program területi főszervezője a Zsangeldi járás elektromos vállalatának vezérigazgatója: Kurmangazi Sokpituli úr. Az Almaty szervező bizottság vezetőjének tisztét Aybek Nakipov úr, üzletember aki az Almaty megye regionális igazgatóságának tagja vállalta el.
2007 májusában Bíró András Zsolt megkereste a Baranta Hagyományos Magyar Harcművészetek Szövetségének képviselőit. Felkérte arra őket, hogy egy válogatott felállításával vegyenek részt a Kurultajra utazó magyar küldöttségben és reprezentálják a magyar harci-, zenei- és tánchagyományt a kazakisztáni rendezvények során. Miután a törzsi találkozóra állami támogatást nem sikerült szerezni, a Baranta Szövetség csapatai, a csapatok támogatói valamint a Magyarok Világszövetségének támogatói biztosították a rendezvényen való részvételhez szükséges anyagi eszközöket.

Vissza az oldal tetejére

 

A 2007-es Kurultaj

 

A találkozót 2007 július 4-8-án, Saga településen (Szariözön- folyó mentén) a Madjar törzsi terület központjában rendezték meg.
A hagyományos magyar övbirkózásban, harci íjászatban, fegyveres vívásban, ostorhasználatban, harci táncokban, lovas harci játékokban, lovasíjászatban, néptáncban stb. jártas magyar fiatalok július elsején indultak az új fővárosba Asztanába (??????), ahonnan még mintegy 900 kilométeres sztyeppei út vezetett a madjarok közé.
A barantázók a Budapest - Frankfurt - Astana repülőút megtétele után a hajnali órákban érkeztek a főváros repülőterére, ahol a Madjar törzs küldöttei várták őket.
Még aznap délelőtt a küldöttség tagjai riportot adtak a Kazak Nemzeti Televízióban. A kulturális expedíció teljes időtartama alatt a kazak médiákban kiemelt helyet foglalt el a magyar küldöttség útja. Naponta több hírösszefoglalónak is helyet adtak televíziókban, rádiókban, nyomtatott sajtóban. Az utazásról egy magyar forgatócsoport is készített dokumentumfilmet. Kazakisztánon kívül Üzbegisztánban, Oroszországban és a muzulmán országokban / Pl. Szaúd Arábia / közöltek hírösszefoglalókat a küldöttség látogatásáról.
A Magyar törzsi területre vezető út első állomása a fővárostól 550 km távolságban lévő Arkalik városa volt, ahol a helyi múzeumok, az önkormányzat és a városban lakó madjar törzsbeliek köszöntötték és látták vendégül a magyar küldöttséget. Július 4-én délelőtt Arkalik múzeumánál ünnepélyesen fogadták a magyar küldöttséget. Torgaj megye korábbi székhelyén a járókelők is tudtak a magyar testvérek érkezéséről. A helyi sajtó - tévé, újságírók - az országoshoz hasonlóan részletesen tájékoztattak. Június végén a három legnagyobb kazak tévé és több újság riportot közölt Dr. Bíró András Zsolt-tal a genetikai vizsgálatokról.
A küldöttség délben Torgajba indult. Torgaj felé Amangildi határában a terület
 
2007-es Kurultaj polgármestere és a helybeliek fogadták a magyar küldöttséget. Sabirzsan Ahmetov kumisszal kínálta a vendégeket, majd ősi rend szerint jurtába invitálta és asztalhoz ültette. Torgajban a helyi önkormányzat és a tudományos-, vallási- és kulturális élet vezetői köszöntötték a magyarországi vendégeket. A tiszteletükre összeállított ünnepi műsort és fogadást a magyarok másnap a város főterén megtartott Baranta bemutatóval hálálták meg. A városban ünnepi megemlékezéseken, múzeumlátogatásokon ill. a helyi medresze és mecset megtekintésén vettek részt. A küldöttség tagjai pénzt adományoztak a helyi mecset felújítására, a vallási vezetők pedig imádkoztak a találkozó sikeréért.
A továbbiakban a küldöttség a madjarok legrégebbi településére Kumsikba látogatott el, ahol a lakosság teljes egészében Madjar származású. A Barantások itt is bemutatót tartottak a helyi lakosoknak majd pedig az íjászat alapjainak megtanítása után hagyományos magyar íjakat adományoztak a helyi fiataloknak.
Kumsikból Sagába, a rendezvény színhelyére utaztak az expedíció tagjai. Itt részt vettek a törzsi tanácskozáson, a hagyományos kurasz versenyen, a lófuttatáson, Baranta bemutatót tartottak, felavatták a "Magyarok Ősatyjának" szentelt mecsetet, megkoszorúzták a legnagyobb madjar hősök emlékművét, Karcag batir /bátor vezér/ síremlékét, részt vettek az esti kulturális fesztiválon és a helyi "aggszakal - ok" (törzsi vezető- fehér szakáll) gyűlésén. A nap végén egy közös testvéri szerződést fogalmaztak meg.

 

A szerződés
Háromszor hármas testvéri szerződés a torgaji madjar törzzsel:

1. Mindenható égi Isteneink és szent embereink rendjét megtartjuk, kultúránkat megőrizzük, földjeinket birtokoljuk, idegeneknek el nem adjuk.
2. Népeinket, testvéreinket és családjainkat számon tartjuk az idők végezetéig, életünkben és halálunkban.
3. Gyermekeinket megtanítjuk mindezekre, őket együtt neveljük, és szövetségünk megtartását velük együtt vállaljuk.

Vissza az oldal tetejére

A 2008-as Kurultaj Kunszentmiklóson, augusztus 7-től 10-ig

Az interneten már hónapok óta lehet követni a szervezést. Mindenféle állami támogatás nélkül, önkéntesek százainak munkájával készülünk fogadni a madjar küldöttséget, ugyanolyan szeretettel, minthogy ők fogadtak minket. Minden részletet megtaláltok a honlapon, www.kurultaj .hu. Az Alföldről Kinkunmajsa és Kecskemét felől lehet legjobban megközelíteni a helyszínt, a város mellett fekvő Bösztörpusztát. Remélem sokaknak kedvet adtam, hogy ellátogassanak oda, ha csak egy napra is. Ilyen vészterhes időkben meg kell becsülnünk ezt a rendezvényt s azt amit képvisel. Ott a helyetek!
A műsor:

Augusztus 8, péntek
06.00 Ébresztő
06.10 Napköszöntés
7.00 Reggeli
08.00-11.00 Csapatszemle és főpróbák
11.00 200 fő gyalogos, 30 lovas indul a kunszentmiklósi fogadóünnepségre
12.00 Tábor Ebéd
12.00 A Madjar küldöttség érkezése a főtérre
- Fogadás /kenyér, só - édesség szórás/
- Polgármesteri köszöntő
- Fogadótánc - Kavalos öves - A madjarok részvételével
- Helyi hagyományőrző együttesek köszöntő műsora
14.00 - 15.20 Díszebéd a Polgármesteri Hivatal Dísztermében
/Képviselőtestület, Szervezők, MVSZ, szomszéd települések vezetői, csapatok vezetői/
15.00 Előkészítő csoport kiutazása a kagáni sírhoz
16.00 - 17.00 Megemlékezés a kagáni sírnál, /kopjafaállítás, faültetés, szalag, kő/
17.30 - 18.30 Ünnepi testületi ülés /testvérvárosok részvételével, Saga testvérvárossá nyilvánítása/
18.30 - 21.00 Vacsora
22.00-ig A küldöttség kiérkezése a táborba /ünnepélyes fogadás, szállásfoglalás/

Augusztus 9, Szombat
06.00 Ébresztő
07.00 Reggeli
08.00 Rendezvény kapunyitása
09.00 Hadak sorakozója, napköszöntés, közös lövés
10.00 Történelmi élőkép /részletezve/
13.00 Közös lakoma /kobzos zene/
14.30 Zenebemutató
15.00 - 16.00 Táncos - zenés program
16.00 Hadak sorakozója - Kurultaj
18.00 Lófuttatás
19.00 Vacsora
20.00 Tűzgyújtás, tűzugrás, tűzönjárás
21.00 Koncertek
23.00 Táncház

Augusztus 10, Vasárnap
07.00 Ébresztő
08.00 Reggeli
09.00 Hadak sorakozója, napköszöntés, közös lövés
10.00 Történelmi élőkép - Magyar batír - lovas csata
13.00 Közös lakoma /kobzos zene/
14.00 - 15.00 Kök-paar verseny
15.00 - 16.00 Lovasíjász meghívásos verseny
16.00 - 17.00 Kazak műsor
17.00 - 19.00 Magyar Birkózó Verseny
19.00 Vacsora, díjkiosztó, ajándékozás
21.00 Koncertek
23.00 Táncház

Vissza az oldal tetejére

CSISZÁR SANYI TANYAKALANDJAI, 2.

Azok a szép idők, mikor a Petivel mi átmentünk szépreményű Sörös Bélához valami alkatrészért.
Béla az udvaron sétált és egy kis darab földet nézegetett minden oldalról.
Mikor odaértünk azt mondta, hogy valami tritikálét akar oda ültetni vagy mi.
Fogalmam sem volt arról,hogy mi is lehet az.
Petivel mondtuk, hogy segítünk azonnal.
Aszonta, hogy én csak egyelőre nézzem, mer' még nem csináltam ilyet.
Elkezdtek csak úgy mindenfele magot szórni, mint egy gazdasági könyvben.
Mondom besegítek, mer' akkor jobban haladunk. Ekkor Sörös Béla kijött a szántásból és megkínált bennünket borral.
Én akkor bármit megittam a boron kívül. És némi fogalmam is volt a borról amit mindenhol árultak. A káposztaléhez hasonlított csakugyan, de a borhoz semmiképp. Mivelhogy nem akartam megsérteni, ittam vagy két pohárral. Béla visszament Péterrel szórni azokat a magokat, én meg gondoltam segítek.
Mivel a bor után csak sejtettem, hogy mit kell csinálni, elvettem az egyik kutya elől azt amiből ivott, (még jó, hogy nem rágott meg) majd elkezdtem lavórral szórni a magvakat.
Persze egy idő után Béla mondta, hogy nagyon fogy az anyag. A fél holdra annyi fogyott el, mit amennyi a két holdra fogyott volna.
Utána még megittunk vagy két pohár káposztalét, amitől 5 napig fogalmam sem volt, hogy hol vagyok, de az kárpótolt, hogy amikor az aratás volt, a kombájn küzdött az anyaggal. Aszonták, hogy kiállításra is mehetett volna a vetés.
Neoparaszti életem első mozzanatai voltak ezek.
Még ma is könnyek szöknek a szemembe mikor eszembe jutnak ezek a csodás dolgok.

Vissza az oldal tetejére

 

Kedvezmény a tanyán lakóknakMint földnek a ganéra, olyan szüksége van az emberfiának a jó és megbízható autószerelőre. Igen nehéz helyzetbe kerül az, ki új helyre költözik, az egész tapasztalást újra kell kezdenie. Jómagam első autómat, pont egy Skodát, Miskolcon vettem, de Félegyházán hazafelé mán elromlott. A másfél év alatt, míg viaskodtunk, elkezdtem őszülni és minden műhelyt és zugműhelyt megismertem Szatymaz környékén, de végül már bajtól függően mindig tudtam, hová kell fordulnom. Szinte már örültem, ha valami elromlott. (Főleg, ha Nemes Zolihoz mentem: A Búfelejtőben tárgyaltunk). No, ezek után igen kétségbe voltam esve Vásárhelyen, mi lesz velem, illetve vén kocsimmal. Aggodalmaskodtam is sokat, de nagy szerencsémre igen kis tanulópénz megfizetése után jósorsom a Kálmán utcai autószervizbe vitt, ahová azóta ugyanolyan nyugodt szívvel megyek, mint annak idején Kávai mesterhez. Itt esett meg még a tavaszon, hogy a mester rámutatva a Tanyavilág címlapjára, megkérdezte, hogy ezt te írtad? Mondom igen, mire így válaszol: "Akkor most nem kell fizetned". (Ért annyit, mint egy kitüntetés..) A mostani kedvezmény is ide szól, tehát aki tanyán él és bemutat egy újságot, kevesebbet kell fizetnie Vásárhelyen a Szántó-Kovács János és a Kálmán utca sarkánál,

Szűcs Mihály karosszéria lakatos mester műhelyében. Telefon: 70-6143217.

* * *

www.kurultaj.hu, www.bodremka.hu

 

 

 

Írja, szerkeszti, kiadja Görgényi Gábor 06-70 2666426, szatymaz3@gmail.com
Készült 1600 példányban a vásárhelyi Szoliter nyomdában, tel.: 222485
Köszönet Bagdán Lacinak! (Ábel!)

www.lapszemle.hu/tanyavilag


Vissza az oldal tetejére

 

© 2006. LAPSZEMLE.hu - Minden jog fenntarva. | Impresszum | Használat | Médiaajánlat | Kapcsolat