tv-musor.hu

orvossag.hu

Jósda.hu

egeszsegugy.hu

deviza.hu

TANYAVILÁG - 20. szám - 2009 április, Szelek hava Tanyavilág

VÁRATLANUL MEGJELENŐ INGYENES KULTURÁLIS KIADVÁNY

TARTALOM

 

ALAPVETÉSEK

A szamuráj esete Rózsa Sándorral

Összefogás a kilakoltatások ellen

A hun élettér - kazah-magyar lovasút

IZRAELT BÁNTANI NEM SZABAD

 

 

 

Nagy Gábor levele

Szatymazi rege a nyúlpaprikásról

Szatymaziak citromdíja!

MAGYAROK SZÖVETSÉGE

Magyarok Vására volt Hódmezővásárhelyen

 

ALAPVETÉSEK
Mit akar és mit tesz a Magyarok Szövetsége?

„Attól, hogy az emberek szeretnék, hogy jobb legyen, még nem lesz jobb.” (Brunner János) Így van. Tenni kell. A Tanyavilág újság eddigi számai azt próbálták elmondani, hogyan lett a magyar, Faludy György szavaival se nemzet, se nép, hanem csak lakosság. Megtudhattátok milyen erik, milyen szándékok taszították ideáig és mik a tervek a végsi célig, a hatmillió modern bennszülött rabszolga eléréséig. Meg vagyok lepve, milyen sokan látják ezt át az utca emberébil – itt vidéken már alig hallok vitát arról, melyik párt a jobb, egyik kutya másik eb, érzik az emberek, hogy a politika elszakadt tőilük. Egyre gyakrabban teszik fel a kérdést is, hogy akkor mit lehet tenni, ha a politikában nem bízhatunk? Mert hiába mondják ugyanazt nagyon sokan – ha nem együtt mondják. A közösségeket szétverték, legújabban a civil szervezeteket támogató egy százalékos adózást is szeretnék megszüntetni. Így hát a következikben erre próbálok választ adni, mégpedig a Magyarok Szövetsége tükrében, mert én bízom abban, hogy e szervezidés elképzelései valóra válnak, és végre egy tisztességes, hazugságok nélküli egységes és egészséges országgá lesz Magyarország.
A kiáltványok, felhívások mellett megpróbálom elmagyarázni, mit is jelentenek és hogyan válhatnak tetté ezek a gondolatok, hogy ezt megértve valóban legyen képünk arról, mit tehetünk.
A MSZ nem politikai párt, egyik párthoz sem kötidik, civil szervezidés, amelyben tevékenykedhet bárki vallási, politikai nézeteitil függetlenül, a legfontosabb, a nemzet érdekében. Nem állítja, hogy tud egy biztos megoldást e rendszer megváltoztatásához, de mutat egy utat és segít abban, hogyan kell azon járni. Azt sem tudja, mikor jön el az idi, de hiszi, hogyha kialakul egy úgynevezett kritikus tömeg, amely már tisztán lát, akkor az majd úgy dönt és olyan módszereket választ, hogy az neki jó legyen. Tehát a Szövetségnek önmagának nem hatalmi törekvése van, hanem azt akarja, hogy az emberek tudják meg, milyen érték magyarnak lenni, legyenek tisztában az összes eddigi hazugsággal és ezek tudtával képesek legyenek felépíteni egy országot saját maguk, saját maguknak. Hallok kételyeket, melyek az eddigieket ismerve jogosak: bízhatunk-e a vezetiségben, nem téveszt-e majd irányt, nem maga felé hajlik-e majd a keze, nem vesztegethetik-e meg? A MSZ vezetii emberközelben vannak, bárki számára. De mondok egy példát: Vásárhelyen hangzott el, hogyha a MSZ más útra tér, abbahagyja, baja lesz, akármi, mi akkor is akarjuk és tudjuk folytatni, amit elkezdtünk. És ez a lényeg – induljon el egy önszervezidi folyamat, amely egyre szélesebb lesz és egyre komolyabb döntéseket tud hozni. Milyen értékei vannak a magyarságnak, amiket használhat az építkezéshez? (És amelyeket épp ezért próbálnak tudatosan eltüntetni). A teljesség igénye nélkül néhány szóban: a nyelvünk, a rovásírásunk, a termiföldünk, a vizünk, a szorgalmunk, az isidikbe visszanyúló hagyományaink, iseink igaz keresztény hite, Nimród, Atilla, Árpád, Szent István, Hunyadi Mátyás Istennel kötött szoros szövetsége. Biztosan emlékeztek, néhány éve New Orleans-t elsöpörte az ár s szinte ugyanabban az idiben pusztító áradások voltak a Székelyföldön is. A tévében láthattuk, hogy az amerikaiak gazdagabbjai elmenekülnek, a maradók közül pedig rabolnak, verekednek, lövöldöznek, segélycsomagokra várnak. Összefogásnak, például, hogy mentsük a hőtiházakból a húst, közösen fizzünk, nyoma sem volt. Kétségtelen, hogy más megszervezni egy nagyvárost, mint egy kis települést, de Erdélyben alighogy lement az ár, egymást segítve azonnal hozzáfogtak az építkezéshez és ma már szebbek a házak, mint valaha. Ennek tükrében mit szóltok ahhoz, hogy a kaláka, egymás segítése ma büntetendi? Ha a rokonság szüreteli a szilit, ha az unokatestvér fedi a tetit.
Én nem akarok amerikai lenni.

GG

A szamuráj esete Rózsa Sándorral

Réges-rég látott cimborámmal futottam össze nemrég. Szülivárosunk közös, és tíz éve már csak annyit hallottam róla, hogy tekereg a világban, pontosabban annak a keleti felén, még a naszájokhoz is eljutott. Mondta, most Budapesten lakik s kérdezett felilem. Válaszoltam, hogy én meg lekeveredtem a Pusztába és lelkesen már bele is készültem merülni az önajnározásba, mikor váratlan fölállt s kisietett a kocsmából. Perc múlva már benn is volt megint, kezében egy pólóval, melyen Rózsa Sándor képe volt nyomtatva, alatta a felirattal, hogy „ a laposföld hise, az igazság harcosa”. I készítette. Már az is fejbevágott, hogy ennyi idi után találkoztunk, aztán meg, hogy elikapja ezt a rózsasándoros darabot, de a kalandnak még nem volt vége. A pólót Matyi barátomnál felejtettem, akit már ismerhettek a Tanyavilágból, no meg aki eljött a szatymazi napéjegyenliségi Szer tartásra, az láthatta is, miközben kettévágta Buga hasán a káposztát. Pár hét múlva mentem érte, s bevallom aggódtam is kicsit, megvan-e még, de az is eszembe jutott, hátha úgy megkedvelték, hogy vissza se akarják adni. Így hát kissé félszegen adtam eli kérésem, mire rajtaütésszerően jött az újabb meglepetés:
- Vidd innen, de azonnal, ne is lássam többet!!
Sose találnátok ki mi történt! Meséli Matyi, hogy kellemes, erotikus éjszakára készült, kiitta a maradék chilei vörösbort, füstölit és gyertyát gyújtott, majd szép lassan kezdte kedveséril lefejteni a takarót, felülril lefelé. Ekkor, mint akit darázs csípett, hikölt hátra hirtelen hörögve: bizony, hát Rózsa Sándor nézött vele farkasszemet szigorú tekintetivel!
Mer’ hát Zsuzsi azt vötte fi a Drága, hálóing gyanánt. Azóta mesztelen ki, hogy aluggyon…nézzétök mög, ha meritök!

 

Összefogás a kilakoltatások ellen

Budapesten hétfin megpróbálták kilakoltatni otthonából az elsi olyan családot, amely nem tudta törleszteni deviza alapú hiteleit, a kilakoltatást azonban sikerült meghiúsítani társadalmi összefogással, és fizikai kiállással a család mellett…A családot a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) határozott fellépésére hagyták otthonukban. Az esemény úgy zajlott le, hogy a VÉSZ aktivistái megjelentek az árverésen, ahol négy TV stáb, az MTI, az Ingatlan Magazin internetes újság szintén jelen volt. A haszonlesi spekulánsok rendkívül ingerülten, és agresszíven reagáltak a VÉSZ és a sajtó jelenlétére.
Botrányos jelenetek, lökdösidések történtek. A végrehajtó el akarta küldeni a VÉSZ tagjait és a sajtó munkatársait, de ik nem tágítottak az árverés nyilvánosságára hivatkozva. Ekkor a végrehajtó felfüggesztette az árverezést, és kihívta a rendirséget. A rendirség semmilyen bőncselekményt, vagy szabálysértést nem tudott megállapítani. A VÉSZ elnöke kifejtette, hogy a lakóterületeken Gyorsreagálású Önvédelmi Zónákat (GyÖZ) kell szervezni, hogy az emberek odafigyeljenek egymásra, s ha híre megy, hogy valahol kilakoltatást akarnak végrehajtani, összefogjon 30-40-50 elszánt férfi, s kergesse el azokat a felbérelt végrehajtókat, akik úgy próbálnak hasznot húzni mások fizetésképtelenségébil, hogy kilakoltatják iket egyetlen otthonukból – áll a VÉSZ közleményében.
A VÉSZ bejelentette továbbá, hogy ügydönti népszavazást kezdeményez az alábbi kérdéssel: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon senkit ne lehessen kilakoltatni jogszerően elfoglalt egyetlen otthonából?” Kérünk mindenkit, ha tudomást szerez olyan családokról, akiket a kilakoltatás fenyeget, minél hamarabb írjon a devizahitelesek@gmail.com címre, hogy meg tudjuk szervezni a védelmet a kilakoltatás idipontjára.
A Magyarok Szövetsége az elmúlt hónapokban egy külön csoportot hozott létre a devizahitelesek segítésére. A munkáról és az eredményekril hamarosan egy dokumentumfilm ad beszámolót és bivebben tájékozódhatnak a hitelesek.org honlapon.

Magyarok Szövetsége Sajtó csoport

 

A hun élettér – kazah-magyar lovasút

A hivatalos történetírás igyekszik tagadni a sumér-szkíta-hun-magyar folytonosságot. Nem is vesztegetek most erre idit, de nézzük a három magyar legényt, akik számára ez nem kérdés. (Érdekességképpen hasonlítsuk már össze kinézetüket mai politikusaink látványával…!)

Hónapokon át tartó, csaknem hétezer kilométeres utazásra, lovaglásra indult el a múlt szombaton három vállalkozó szellemő magyar lovas ember. A céljuk az, hogy a távoli Kazakisztánból, úttalan utakon és sivatagokon keresztül érkezzenek vissza Magyarországra, hirdetve békét, összetartozást és szeretetet.
„Az íjfeszíti népek, így a magyar és a kazak nép testvériségének tudata egyre erisödik napjainkban, ezért közösen próbálunk meg a történelmi hagyományirzi lovastúrával választ adni a XXI. század globális kihívásaira, annak szellemében, amit már iseink is tudtak és örökségül hagytak számunkra. Az utat három magyar lovas és a hozzájuk területenként csatlakozó kazak lovasok teszik meg történelmi viseletben. A lovaglás indulási pontja Isszik kurgán, az Arany Ember sírja, ahonnan 2009 március 22-én útra kelve, Kazahsztánon, Oroszországon, Ukrajnán és Románián keresztül, a tervek szerint szeptember folyamán érkeznek a lovasok az Ószajlánál található, a hagyomány szerint Atilla sírjaként számon tartott kurgánhoz. A Kárpát-medencébe a Radnai-hágónál vezet az útvonal, tisztelettel emlékezve Kötöny vezérre, aki a kunokat új hazájukba ezen a hágón keresztül vezette 770 esztendeje. Szeretnénk a túrával bebizonyítani, hogy napjainkban is biztonságosan végig lehet menni lóval iseink vándorlásainak nyomán, megismerve út folyamán érintett népek történelmét, kultúráját és jelenkori mindennapjait, lehetiséget biztosítva a kapcsolatteremtésre.A sportteljesítménynek is kiemelkedi túrát kulturális és turisztikai vonatkozásai alkalmassá teszik, hogy késibb egy, olyan útvonallá fejlidjön, amelyet a világ bármely nemzetének lovas képviselii végigjárhatnak, miközben megismerik az út mentén éli népeket és egymást.Utunkkal fel szeretnénk hívni a figyelmet arra a fontos és napjainkban különösen idiszerő tényre, hogy a közép-ázsiai, illetve a sztyeppei kultúrák a történelem folyamán jelentis, megtermékenyíti hatást gyakoroltak a Kárpát-medencén keresztül egész Európa civilizációjára
. Elképzelheti ugyanis, hogy éppen ennek a történelmi és kulturális örökségnek a valódi megismerése lesz segítségünkre napjaink globális problémáinak megoldásában és egy új, békés jövi megteremtésében.”
Bivebben olvashattok az útról itt, de a Tanyavilág újság is rendszeresen tudósít majd:
www.kazah-magyar-lovasut.hu

„Merkében dr. Bencze István átadta a helyi vezetiknek a Kun Szövetség üdvözletét. Mindenki a Világ találkozóról érdeklidik, népszerősítjük az eseményt. Az embereket fileg az érdekli, hány kazak vesz majd részt a Világtalálkozón. Tarazban is a Világtalálkozóról érdeklidnek. Eddig 500 km-t tettünk meg, mindenhol szállással és terített asztallal vártak minket. A járási határon átadnak minket a következi járásnak kis ünnepség keretében. Kb 40 besbarbakot (birka) ettünk eddig. Tv-k és újságok kísérik figyelemmel utunkat, minden nap van valamilyen hír rólunk. A kazak emberek elmondhatatlanul lelkesek, mindenhol dudálnak, integetnek, megállítanak minket. Mindenünk megvan, csak szabad idink nincs.”

 

kazah-magyar lovasut

 

IZRAELT BÁNTANI NEM SZABAD

Vásárhelyen a moziban a télen bemutattak egy filmet – Libanoni keringi – a közel-keleti helyzetril. A film jó volt, zsidó katonák visszaemlékezésein, gondjain, napi életén keresztül tárgyilagos képet adott a háborúról, Izraelben nem kis vihart kavarva. A vetítés után közönségtalálkozó volt szakértikkel, akiknek valóban nagy tudásuk volt, de mintha kínok kínjával igyekeztek volna minden mondatuk mellé odatenni azt, hogy mindkét fél hibás. Egy szó, mint száz, senki sem mondta ki, hogy Izrael az agresszor, a megszállt palesztin területeken. Mint egyszer már írtam, dühíti ez a háború, de tán még dühítibb ez a kínos hozzáállás, amivel Izraelt kezelik. (Na nem minden ország ilyen beszari, mint majd láthatjátok.)
Nézzük, miril is van szó: A múlt század elején a vidék angol gyarmat volt, 98 százalékban palesztin lakossággal. Mára ott van Izrael állam, több milliós zsidó lakossággal, a palesztinok pedig szögesdróttal, fallal körülvett területeken élnek. A média nagy része a világon mindenütt zsidókézben van: ezért nevezik terroristáknak azokat a palesztinokat, akik harcolni is készek azért, hogy földjükön emberi életet élhessenek. Mivel a történelem során éltek már ott zsidók, nekik is lehet jussuk a területre. De nem így! Én láttam már meglett palesztin férfit könnyezni, aki Haifaban született…

 

palesztina
Ki az agresszor?

 

Szia, bocs hogy még mindig nem válaszoltam meg a kérdésed. Általában véve mindenki Palesztina oldalán áll, még az itteni zsidók is. Tüntetések vannak elég nagy létszámmal (50-100 ezer között), jótékonysági bálokat es koncerteket szerveznek lépten-nyomon. Aktivisták betörtek egy fegyvergyárba ami az izraelieknek szállit fegyvereket es pusztitottak amit tudtak. Rengeteg felhivás van az izraeli termékek bojkottjára, a zsidók is bojkottáljak az izraeli termékeket, én is vettem olivaolajat ami a Gaza vidékril származik, (a palesztinoktól, nem az oda benyomult izraeli telepesektol - ezzel vigyázni kell)
Itt meg tudsz nézni képeket a legutóbbi nagyszabású tüntetésről:
http://www.indymedia.org.uk/en/2009/01/417969.html
Az Izraeli nagykövetség előtt minden nap tüntetnek.
London, Birmingham, Nottingham, Manchester, Newcastle, Leeds, Oxford egyetemistái elfoglalták az egyetemeket és addig nem tágítanak amíg az egyetemek hivatalos nyilatkozatban nem tanúsítják Palesztina iránti szolidaritásukat, a gázai atrocitások elutasítását. Követelik az izraeli termékek árusításának teljes tilalmát az egyetemek területén.

Eddig több mint 1,300 palesztín halott, harmaduk gyermek és nő
13 izraeli halott
több mint 4,000 épület romokban hever és 20,000 súlyosan meg van rongálódva
50,000 gázai hajléktalan, 400,000-en víz nélkül

Kulcsár Zsú levele Londonból

   

 

 

„Igen, az izraeliek megérdemlik a biztonságot. Húsz izraeli halott 10 év alatt Gáza körül, ez valóban gyászos szám. De 600 palesztin áldozat mindössze egy hét alatt, ezrek az évek során 1948 óta – amikor az izraeli mészárlás Deir Yassin-nal megkezdte a palesztinok kivándoroltatását Palesztina azon részéből, ami később Izrael lett – teljesen más mértékű. Ez nem egy átlagos közel- keleti vérontásra emlékeztet bennünket, hanem a balkáni háborúk szintjén lévő atrocitásokra a kilencvenes évekből. És persze amikor egy arab nekilódul visszatarthatatlan haraggal, és kiadja lázító vak dühét Nyugaton, mi azt fogjuk mondani, hogy ehhez nekünk semmi közünk. Miért utálnak minket? - fogjuk kérdezni. De nehogy azt mondjuk, hogy nem tudjuk a választ.”

Robert Fisk - The Independent

 

Kedves Görgényi Gábor!

Köszönöm az új linket, ez már működött, elolvastam az újságot.
Tetszik, hogy egy földrajzilag tágas, de mégiscsak szűk közösség életébe bepillantást nyerhettem.
Nagyon sokoldalú, színes az összeállítás, gratulálok hozzá.
Egy kicsit lapozgatok a korábbi számok között is, de ha jelenik meg új, szeretnék értesítést kapni róla. Jó érzés megtudni, hogy ezeken a tájakon, ami gondolom az én aszfaltjáró lábaimnak szinte beláthatatlan és bejárhatatlan területnek tűnik, nem a világtól elzárt, TV-ben mutogatott emberfaj lakik, hanem IGAZI MAGYAR ember!!
Egy párszor már megfordult a fejemben, hogy a hátam mögött kellene hagyni ezt az egészet, ami itt van, összefogni a családot és elköltözni egy ilyen helyre, önellátónak lenni, stb.
Igazából nem is tudok megfeleli kifogást találni rá, hogy miért is nem tettem meg eddig.
Persze sorolhatnám, hogy mindig korán kellene kelni, meg nem mehetne sehová az ember, mert el kell látni az állatokat, meg mi van ha esik, és mi van ha tél van, nagy hó és hideg.
Épp ezért most korán kelek, nem igazán járok el különösebben itthonról a munkán kívül, pedig csak egy kutyám és egy macskám van, esi, hó és hideg pedig itt is van.
Persze szeretem az 50 TV csatornát (ami mostanában bárhonnan elérheti), az internetet (szintén elérheti) a meleg vizet (fizetem is a gázszámlát rendesen) és még most sem tudok megfeleli kifogást találni.
Mivel én is elvesztettem egy autóipari munkahelyemet, most kényszervállalkozóként próbálok megélni. Hogy miből is?
Fizetek magam után:
Nyugdíjjárulék: 23.953 Ft/hó
Egészségbiztosítási járulék: 7.866 Ft/hó
Egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950 Ft/hó
Vállalkozói járulék: 2.860 Ft/hó
Ez 36 359 Ft/hó függetlenül attól, hogy van-e bevételem vagy nincs.
Ha sikerül véletlenül összeszedni egy hónapban 100.000 Ft-ot és számlázok, akkor az így alakul:
A megrendelőm kifizet 100.000 + ÁFA, vagyis 120.000 Ft-ot (Amennyiben magánszemély, az ÁFA-val nem tud mit kezdeni, csak szívja a fogát)
20.000 Állam bácsinak, marad 100.000.
Befizetem a járulékokat, marad 63.641.
Ebből fizetek 18% adót -11.455 (Ezt legalább csak akkor kell fizetni, ha van jövedelmem)
Marad 52.186
Nos ebből kellene megélnem. Egyre szimpatikusabb az önellátás :-))
Elnézést, hogy ilyen hosszúra sikerült a levelem, de engem városi embert is felháborít, ami ebben az országban történik. Ha itthon koszos az asztalterítő, megfogom a négy sarkát és kirázom belőle a szemetet. Sajnos nem érem át a Hazánkat, de ha körbeálljuk mindannyian a szélét, valószínűleg könnyebben ki tudnánk rázni a szemetet.
Köszönöm megtiszteli figyelmedet,

Nagy Gábor

 

Szatymazi rege a nyúlpaprikásról - László Péter írása

László Péter adjunktus úr vendége volt a március 21-i Szer tartásnak Szatymazon. Előtte már fél évvel szerveztük a lejövetelét s az ünnep közeledtével majd mindennap hívott újabb és újabb variációkkal. Ha már megláttam, hogy i hív reszketi idegesség fogott el. Aztán egyszer csak megjelent szerdán (szombaton volt a rendezvény!!!) a Művházban és szállás után érdeklődött. De addigra már készen állt a tervem, ilyen eshetőségre: Szikkadthoz küldtem!!!!!!!! He-hej! Úgy ki nekik! Biztonsági okokból felhívtam Mónikát, hogy nézzen mán rájok, s ha sűrű lenne a helyzet, irányítsa át Tamáshoz. Aztán így is lett. (Azt, hogy Janinál mi történt, nagyon szeretném tudni, mert már másnap reggel életbe lépett a bé változat.) A Tanárúrban (Vándorúr) azonban nagyon kedves, jámbor embert ismertünk meg, látogatása javunkra vált, Isten áldja meg. Megkértem, írja le szatymazi kalandját. Íme:

Gyönyörű nap volt, kristályos az ég. Valahol Erdélyben már javában krisztinázott. Ez azt jelenti, hogy kék égből patyolat jégpor hullik alá. Mintha az éjjel gyúrt fehér – reggelre kissé keményedett – rétestésztát potyolnák. S odafentről. Angyalkezek.
(De én még itt vagyok „künn-Magyarországon”, ara csak holnap, holnapután térek.)
Kristályszerő az ég, néha viszont viharos fuvallat. Március közepe.

- Én…izé…Itten valék…Megjöttem.
- No??
Fábián tanyagazda rámered.
- Hát én vónék az – gyakorított üzemmódban dadogászat, így gyakorítás révén a csuda (egyszeri) valamikorra csudálkozássá lőn. Újabb csuda, majd várakozás, és tán’ oldódás…enyhülés formán.
Vándorúr – ígyhíjják Erdélyben – mondja tovább.
- Megjöttem Jánostól, az énekmondótól…”
(És leírtam a kacskaringós utat a tanyavilágban, amit megtettem. S ami idevezetett számos bajlóval és balog kanyarral. Eléggé bajlódásban és kanyardúsan tellett ugyanis az utam.)
A Vándorúrról egyszer igaz – ebből semmit sem tudott meg. (Ettől azért megértette tehát, honnan jöttem –
malacka
A nyulat megették...

kinek az ötlete voltam, de hogy ki vagyok, azt viszont cseppet sem). A képletben még ott lapult a nagy ismeretlen, mint x-tényező.
Azaz én, az ismeretlen vándor…Ennek elenére fódoztunk kutricakerítést, leltünk rudast az erdőn, s fedeztettünk lovat is.
Fábián gazda azon hős délelőtt három órás malacokat mutatott. Ezzel azon-nyomban, s végleg feloldódott a feszültség. Hatan voltak a malacok és görbített cérna lábuk, viszont vékony egyenes farkincájuk is volt. Egészen – anti-antennaként mindnek (anti-nna?) elállott a testétől.
- Majd később jön be rajtuk…a kunkorodás – vélte i a jó gazda szemével.
- És hol a hetedik? – gyütt az évődve-próbálkozás.
- A hetedik te magad légy – vágta rá azonban gondolkodás nélkül Fábián gazda…innentől kezdve
tegeződtünk…
(…)
…amikor is a Fábián gazda megszólalt:
- Te szereted a nyulat?...mondd…no levágok egy nyulat.
- Jó, de én nem vagyok hívi hús- törvény- és mészárszék. A sorrendet kicsit elrontotta. Húshívit akart mondani. De az ott a tanyán borzalmasan hangzott volna.
- Nem is baj, majd én levágom. Te csak edd. Na meg vágj fel egy nagyhagymát kockára!
S így történt. A paprikásba valahára bekerült a pityóka. Nagy krumplidarabok formájában éspedig.
Annyira bevette azt az ízt másfél órás főzés után! Lassú tőzön. Mint ha kocsonyát csinálnánk...
- Nem kellene…te…nekünk nem ennünk kellene már? Kihül.
- Várni kell. Most érik minden össze.
Valóban kissé enyhébb volt az égetően-forrónál, de úgy belebújt a pityókalelkébe a nyúlpaprikás zamata, hogy ilyenné – ez a nagy puszta igazság – se elitte se utána nem sikerült.
Hasonló élményben persze nem is volt része Vándorúrnak hosszú-hosszú gyaloglatai során, hosszú földi tévelygései mián meg vándorlatai alatt.

 

Szatymaziak citromdíja!

Két órakor már ott tartottunk Kálmán Janival, hogy átmegyünk egy sörre a kocsmába és majd ott eldöntjük, sopánkodjunk avagy dühöngjünk a szatymaziak érdektelenségén, amivel megtisztelték a március 21-i napéjegyenlőségi ünnepi rendezvényt.
Tavaly hagyományt teremtettünk a Művelődési házban, s akik a zuhogó esői ellenére is ott voltak, igen jól érezték magukat. Nekem az volt a célom, hogy egy vigasság keretében megismertessem az emberekkel az isi magyar ünnepeket, Janinak pedig az, hogy lehetőséget adjon a szatymaziaknak egy hasznos és jókedvű összejövetelre, ahol nemcsak zene, sör és pörkölt van.
Mindenki látja, milyen szerencsétlen helyzetben van az ország s az emberek már meg is tudják nevezni a bajok okát, azonban szembesülnek is a legnehezebb és legfontosabb kérdéssel, hogy mit lehet tenni? Hát azt, hogy el kell menni az ilyen rendezvényekre, és ott ismerkedni, beszélgetni arról is, hogy mit tehetünk, mert lehet ám nagyszerő gondolatunk s lehet még nagyobb a baj is, de esélye sincs a változásnak, ha nem találkozunk össze.

 

 

Az elmúlt húsz évben észrevétlen verték szét a közösségeket, pont ezért. Az egyénnek a felelőssége és a lehetősége is, hogy felismerje azt, mit tehet, s hogy érdemes ilyen kicsiben elkezdeni. Nehogy megharagudjon senki, Isten látja lelkem, nem bántásból mondom, tudom, hogy lehetett jobb dolguk is, meg láthattak már ettől színvonalasabb műsort is, de biz’ Isten jobban esett volna, ha a képviselőtestület tagjai a pénzügyi támogatás helyett ott toporogtak volna már fél kettőkor, gyerekeikkel, unokáikkal tapsoltak volna Gulyás Laci vándormuzsikusnak, meghallgatták volna László Péter adjunktus úr előadását a pusztai népekről, csendben és megilletődve figyelték volna Nagy Anita és barátai Szer tartását, megdöbbentek volna, milyen jól kezelik az íjat a vadászok, aztán egy jót ittak volna Báló Pista büféjében s ne adj Isten, még táncra is perdültek volna a Dél alföldi Nyenyereegylet muzsikájára.
Na de még eccör mondom, nehogy sértődés lögyön belőle, de jó lönne, ha jövire ott lennétök – mert kétezertíz márciusában, Kikelet havában is cincog majd a muzsika, nyitva lösz a kocsma és nyitva lösz a Szív is!


Képek: szatymaz.hu

MAGYAROK SZÖVETSÉGE

A MSZ népi kezdeményezés
Népmozgalom a feladatok elvégzésére
Választott,időszakosan cserélődő vezetéssel
Nemzeti érdekérvényesítő képviselet
Amit szeretne:
A legnagyobb nemzeti tömegbázis felépítését
A hazugságok, idegen érdekek korának lezárását
Hazánk gazdasági állapotának nyílt feltárását
A jelenleg regnáló politikai elit egyöntetű leváltását
Létrehozni a valódi fordulat kormányát
Állami feladatok ellátására civil szervezeteket
Termelő munkát végzők adóterheinek mérséklését
Teremtett javak visszaforgatásával a nemzeti ipar,
mezőgazdasági termelés és szolgáltatások helyi
gazdasági és szellemi fejlesztésével
a tőkeképződés biztosítása
Hazánk gazdasági, politikai szuverenitását
A nemzeti adósságteher felülvizsgálatát
Visszaszerezni a jogtalanul elprivatizált nemzeti vagyont
Kidolgozni az ország lakóinak kárpótlási rendszerét
Új alaptörvényt a Szent Korona tan és az arra épülő
Történeti Alkotmány felhasználásával
A magyar nemzet történetileg folytonos tagja minden
elődünk, eljövendő utódunk és a világ
bármely pontján élő magyar ember

   

 

 

Magyarok Vására volt Hódmezővásárhelyen április 18-19-én

Magyar terméket, magyar termelőtől, magyar embernek! Ez volt a célja a Magyarok Szövetsége helyi szervezetének az elmúlt hétvégén s amelyet folytatni is szeretne minden
második hétvégén, a város három élelmiszerüzletében. Az esemény a szervezők és segítők saját erejéből zajlott le az Enikő, az Ananász és a Délibáb ABC-ben. A kínálat 149 forintos tej és kenyér, valamint méz volt. Mindenki tudja, hogy önmagában ez nem oldja meg a gondokat, de a boltok előtt sátor volt felállítva, ahol a szervezet tagjai a vásárlókkal beszélgettek.
„A vásár zökkenőmentesen zajlott le, mind a rendezők de legfőbbképpen a megszólítottak, a magyar emberek legnagyobb megelégedésére.
Célunk mely a Magyarok Szövetségének is alapköve, a nemzetegyesítés, magyarságtudatunk felélesztése és megerősítése, a melankóliában lévő társadalom Csipke Rózsika álmából való felébresztése, csak egy módon lehetséges, ha személyesen szólítod meg az érintetteket, beszélsz velük a problémákról melyek Őket, környezetüket, vagy az országot sújtják. A válság egyre jobban
elmélyül, és egyre több ember jön rá, hogy tenni kéne valamit. Jó érzés, hogy 20 megszólítottból 18 már félszavakból érti, miről szeretnél vele beszélni. Helyetted mondja ki a megoldáshoz vezető utat, és egyre több ember mondja, hogy hallott már a szövetségről.”
(Laczkó Mihály)

 

   

Írja, szerkeszti és kiadja Görgényi Gábor, szatymaz3@gmail.com, 70-2666426
Készült 1600 példányban a vásárhelyi Szoliter nyomdában, Ferenc utca, 62-534286
Nyilvántartási szám 163/281/2/2008
Köszönet Gallina Zsoltnak!

www.lapszemle.hu/tanyavilag

 

Vissza az oldal tetejére

 

© 2006. LAPSZEMLE.hu - Minden jog fenntarva. | Impresszum | Használat | Médiaajánlat | Kapcsolat