TANYAVILÁG - 21. szám - 2009 június, Napisten hava
VÁRATLANUL MEGJELENŐ INGYENES KULTURÁLIS KIADVÁNY
TARTALOM |
||
Indiánok, bennszülöttek, magyarok |
Az élhető Kárpát-medence -2. rész Indiai kultúrkalandozás a balástyai tanyavilágban Átok és gyógyítás napjainkban. 1.rész
|
|
„Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember nem más, mint Isten szolgálata." (Hunyadi Mátyás)
Indiánok, bennszülöttek, magyarok 2009-ben érettségi tétel lehetett Spiro György. Itt egy verse: Jönnek a dúlt-keblű MÉLYMAGYAROK megint, Elég sokat agyalok és próbálom megérteni azokat, akik szerint semmi baj nincs itt, a magyarsággal minden rendben, nem bántja őket senki, az országban vannak ugyan problémák, de hát hol nincsenek. Főleg azért, mert azt mondják, ők is magyarok. Igazat adok nekik, hogy itt élnek, élik világukat, a mindennapi életben lehet, legjobb ügyfeleink és jó barátaink. Igaz más a hétköznapi és a döntéshozó, hatalmon lévő ember. Érvek és ellenérvek. Néha ugyan meggyengülök, de eszembe jut Trianon megítélése és a kettős állampolgárságról való népszavazás. Ezek oly’ alapvető dolgok, amik világossá teszik a tudatos magyarellenességet. Fel kell ismernünk, hogy háború folyik, népek háborúja, nemcsak fegyverekkel, hanem a mai eszközökkel. Fentiek kinevetnek, vagy jobb esetben hitetlenkednek, ha azt írom, a cél hatmillió magyar bennszülött rabszolga. Mire is gondolok? A Kárpát-medencében ősidők óta élő magyarságnak bitorolják vagy bitorolni vágyják a földjét, a vizét, az energiahordozóit, a munkaerejét, a nyelvét. Erre megy ki minden, amit az elmúlt százötven évben láttunk. Sokkal régebben folyik a harc, csak ebben az utolsó időszakban lett igazán és sajnálatos módon látványos. Régen az ember könnyen észrevehette, hogy háború folyik – ma, ellenségeink harcmodora az is, hogy elhitetik velünk, nincs is semmiféle harc. Elérték, hogy a magyar szó kimondása is rossz értelmű, kitalálták azokat a szavakat, hogy mélymagyar és magyarkodás. Mértékegységet is találtak az ellenszegülőknek: rasszista, fasiszta, antiszemita, szélsőséges, kirekesztő. Bayer Zsolt: Magyar Bálint kísérlete. (részletek) Éppen ezt a lényegre törő, a maga tömörségében zseniális és hibátlan kérdést kell feltennünk most Magyar Bálintnak: te teljesen hülye vagy, b... meg? Tömör kis kérdésünk kiváltó oka pedig Magyar Bálint legújabb (illetve régi ez, csak fel lett melegítve) ötlete a magyar oktatás szétverésére. Tehát az
KÖNYVAJÁNLÓ: Szabó Sándor: „…aki elszámol” Szent György napkor kihajtáskor Minden ember lehet pásztor „Nagyapám magas termetű, 130 kilós embör volt. Az apja harcolt Kossuth oldalán és Világos után ezt a dédapámat verték mög a Kígyósipusztán. Szerette a mönyecskéket mög a betyársorsú emböröket. Mindég a szegényházbul hozott ki magáhun egy-egy kiöregödött, többnyire a börtönbüntetésit is letöltött betyárt. Ezök aztán udvarosok voltak nála, vagy a hullámtéri gyümölycsösében csőszködtek, dolgozgattak. Nekik köllött az ágakat hernyózni, a fákat pemetözni. Nagyapám különös természetű embör volt. Úgy ragaszkodott a régi hagyományokhon, hogy haláláig sé mondot le rúluk. Az étközése is különös volt. Úgy övött, akár Atilla. A hun király mindön vendéginek aranytálba adatott önni, de ő maga fatányérbúl falatozott. Öregapám is fatányérbúl övött egész életiben. Ha fémbűl való evőeszközt raktak elibe, kihajigálta az ajtón körösztül. Mindönt fakanállal övött mög.”
László Péter: Öt égtáj Tornácán…
|
||
Tornácom és kedvenc Égtájom Mégis a Fenn… Szárnyaló Világod Felföldi napfény és Fenn igen Fenn ott- az… ottan már a Napkapu… Izzó jegű Zsarátnokká fagyott Megrepedezett dűlő-utas teleken Kopogóssá hűlt telkeken Árnyként ...rajta |
Át s ki-be járnék Fenn-valónak Orgonálnék… Bikkfa tövinek árnyas fedezékiben… néha részeg Kegyelemben… fel s Eljutok rajta ki-át s újra-meg át Térve szerencsés Terekbe Kilencből ismeretes Öt Égtájad Egyikébe… |
|
|
||
|
||
Az élhető Kárpát-medence -2. rész
|
||
Akik olvassák a Tanyavilágot, láthatják, hogy igen sok írás nem „hivatalos” szakembertől származik. Éppen ezért örülök nagyon, hogy – végre valahára! – Kertész Fecó barátom, aki történelmet tanít, írását olvashatjuk! Kérdésemre, hogy mi a helyzet a hivatalos történetírás és az önjelölt őstörténet kutatók dolgában, azt válaszolta, hogy mindkét oldalon vannak élből megcáfolható álláspontok, az igazság a kettő közt van valahol. Mindenesetre a múltat igyekeznünk kell kutatni, megismerni, mindentől függetlenül. Lássuk az írást! Sokáig tartotta magát a történetírók körében az az elmélet, hogy honfoglaló Árpád s népe azért nem mentek tovább Nyugat felé, mert ott már kialakult feudális államok voltak. Azonban, ha megvizsgáljuk a kalandozások korát (900-970), azt tapasztaljuk, hogy döntő hányada a hadjáratoknak átütő sikert hoz, úgy, hogy általában egy-két törzs harcosai, tehát messze nem az egész haderő vesz részt bennük. (Adalék: 937-ben Bulcsú vezetésével Ausztrián és Bajorországon keresztül eljutnak Franciaországig, majd Itália kifosztása után a mai Svájcon keresztül hazatérnek. A megtett út tavasztól télig kereken 5000 km! Erről s a mási 67 sikeres hadjáratról az 1945 utáni tankönyvek szót sem ejtenek s az 1990 utániakban is két kötelező évszám található – az a kettő, amelyben veszítettünk! Érdekesség: míg nálunk Bulcsú hadjárata a kiegészítő tananyag egy sorát képezi, addig a West Point Katonai Akadémián a leendő amerikai tisztek jegyzetében szerepel, mint a gyors elmozgásos hadműveletek egyik legsikeresebbje.) A látszólagos ellentmondás gyorsan feloldható, azért maradtunk itt, mert itt akartunk maradni! Egy nomád, állattenyésztő népnek, sőt a középkor gazdálkodásának három dologra volt szüksége: állataik számára kiterjedt vízrajzra |
itatáshoz, jó termőföldre (Európában csak Franciaországban van százalékosan annyi jó minőségű föld, mint nálunk) és megfelelő védelemre, amit a Kárpátok vonulata biztosított. (Farkas Bertalan gyakran mesélte, hogy a különböző nemzetiségű űrhajósok megpróbálják a világűrből felismerni hol is lehet az otthonuk. Neki könnyű dolga volt, a Kárpát-medence, mint aranygyűrű bárhonnan felismerhető volt.) |
|
Indiai kultúrkalandozás a balástyai tanyavilágban 2009. június 26. péntek 11-kor Nandafalva történetéről hallhatunk egy előadást, majd Bittner Meenakshi Dóra táncművész avatja be a vendégeket az indiai klasszikus tánc rejtelmeibe.
„Magyarországon egyre nagyobb a hitelét nem fizetők aránya. Ingatlanforgalmazó cégek tűntek fel a semmiből, akik a bankok bedőlt hitelei után maradt lakásokat fél áron eladják vagy elárverezik Sokat beszélgetünk Brunner Jánossal erről, aki azt mondja, hogy nem helyes a hitelt fizetni nem bíró embereket áldozatként beállítani, hisz’ a családfők feladata jól intézni a család pénzügyeit s ebben az esetben rosszul intézték – a könnyen kapott óriási hitelek mögött gyakran nincs munka, nincs termelés – egy olyan életszínvonal csábítja az embert, amiért nem dolgozott meg. Hozzátette, hogy szerinte is tudatos ez a leépítés: nézzük csak meg, milyen gazdag volt a lakosság ’89-ben! Majd mindenkinek saját háza, kifizetett autója, kiskertje. S mikor megnyíltak a határok, s a szocialista autók csomagtartóján hoztuk be a hűtőszekrényeket, meg minden mást, csak a hazai sajtó gúnyolódott a magyarokon – a Nyugat el volt hűlve, ennyi készpénzes vásárlás láttán! Hisz’ ott már akkor is hitelre vásároltak mindent! Autóink, ruházatunk láttán lenéztek minket a nyugatiak, de ámultak és irigykedtek azon, hogy itt mindenkinek minden a sajátja! Látták ezt a pénzvilág vezetői is – s hogy lehet tönkretenni, leszegényíteni ezt a társadalmat? Hitelekkel. Ma már láthatjuk is az eredményt. Aki még mindig kétkedik ennek az egésznek a tudatos voltában, az jól figyeljen: a hatalom célja, kevesebb magántulajdon, több bérlakás – az állam pedig, úgy akar segíteni – segíteni? Ki hiszi ezt el? – hogy felajánlja a bajba jutottaknak, hogy maradhatnak a lakásban, de fizessenek lakbért!
Van egy gazda, jó ismerősöm, ki mikor a cigányok rontásába belebetegedett egy jószága, egy komámat hívta segítségül, hallván, hogy ő ért az ilyesmihez. Gondolhatjátok, hogy végső kétségbeesésében tette, hisz’ a spirituális világ nem állott közel hozzá, mondhatjuk, az a kemény és derék legény, aki azt hiszi el, amit lát, meg amit maga megcsinál. No az állat meggyógyult, de egy idő múlva megint megbetegedett három tehene s a koma is jött újra. Most azonban csak annyit mondott: az egyik biztosan elpusztul, egy biztosan marad, a harmadik még kérdéses. Ezután figyelmeztette a gazdát, hogy ez tulajdonképpen az „ő sara”, azaz az ő életéből, gondolkodásából következett ez a baj, s ő most hiába nyújt itt segítséget, további gondok várhatók. Ez csak tüneti kezelés, ha te nem változtatsz, nem javul a helyzet. A gépkocsi olajkijelzőjéhez hasonlította ezt: attól, hogy a lámpát kikötjük, még nem lesz olajnyomás...
|
||
Útközben Simogatások – kézfejek Érzéseim gazdátlan Némaságom – messzeség |
Életem eddig veszteség Megyek vissza az úton Az ősök csontja porlik |
|
Jut eszembe! Újság, tévé évek óta következesen nevez szélsőségesnek nemzeti elkötelezettségű szerveződéseket – jól belénk is sulykolta volna, ha nem veszem észre időben! Hát a mostani kormány, hatalom, a nemzetbiztonsági hivatallal együtt, kiknek a legnagyobb költsége, hogy magyar embereket figyeljenek, pedig a jelvényükben ott a turul és az Árpád-sávos zászló is, szóval ez az egész brigád nem szélsőséges? Azaz nem ők a szélsőségesek, amit művelnek mindenki szeme láttára? Na ugye!
Csülöknek, azaz Sulyok Zoli barátunknak – és sokan másoknak – köszönhetően az idén is lesz LÖSZ!
Népzenés ébresztő, Nyenyere Egylet, Fabatka Bábszínház, Labozár Antal és a Székkutasi Harmonikások („Jó ebédhez szól a nóta”), Tószegi Ferenc (tárogató), Hmvhely Gazdasági Egyesület citerásai, Tik-Tekerítők gyermek néptánccsoport, Hmvhelyi Gazdasági Egyesület Boróka asszonykórusa, Honfoglalás kori fegyver és ruha bemutató, Kankalin néptáncegyüttes, Sófalvy zenekar, Vatafaka, Végletek, Ludas Matyi (filmvetítés), Kincskereső Kisködmön (filmvetítés), Irodalmi Kávéház, Magyar Népmesék (filmvetítés), 18:00 Rózsa Sándor (filmvetítés) , vadász bemutató, lovas bemutató, szamaragolás, rovásírás oktatás, hagyományőrző csoportok íjász bemutatói: Hódmezei Őrzők (Hmvhely), Maros Kara Tíz (Makó) és a Kerecsényi László Íjász Egyesület (Gyula), Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Juhtenyésztő, Agrártörténeti és Lótenyésztő szakosztályainak bemutatói, kézműves bemutató és kirakodóvásár, táncház, civil szervezetek bemutatkozása, Magyar fajkutya bemutató, máglyagyújtás, étel- ital, dínom - dánom, stb… A rendezvényen a Magyarok Szövetsége vásárhelyi szervezete is jelen lesz.
|
||
|
© 2006. LAPSZEMLE.hu - Minden jog fenntarva. | Impresszum | Használat | Médiaajánlat | Kapcsolat