HÁBORÚ A NEMZET ELLEN
Jelenczki István filmjéből

Átadtuk Magyarország pénzpiacát, átadtuk a magyar emberek és vállalatok finanszírozásának jogát és lehetőségét. Átadtuk az ország pénzkészlete fölötti rendelkezést egy olyan szervezeti körnek, amely tetszés szerint alakítja az ország adósságállományát. Ha saját magát eladósítja, azt mondja, hogy az ország adósodott el. És ezzel orránál fogva vezeti a politikát, olyan célra, amit ő maga szeretne elérni. (Varga István, mérnök)
Ha az állam tulajdona a nemzet vagyona, akkor ezt úgy kell felfogni, hogy mind a tízmillió magyarnak egy tízmilliomod része van, és ennek az ellenértékének az államháztartásban kellene lenni azért, hogy a tízmillió magyar jobbítását szolgálja.(Dr. Bencze Izabella jogász)
Mai áron legfeljebb 12 milliárd dollár volt az az összeg amit többlet erőforrásként bevezettünk a 70-es években – Dr.Drábik János szerint 1970-89 között felvett 10 milliárd dollárból ténylegesen csak 1 milliárd jött be az országba – mégis mai áron fizettünk ezért csak kamatként 170 milliárdot, az adósságunk pedig százmilliárddal több, ami azt jelenti, hogy ezért a 12 milliárd dollárért eddig 270 milliárd dollárt fizettünk ki. (Bogár László közgazdász)
Az EU-tól felvett hitelt körülíró szerződésnek van egy melléklete, pontosabban a 3.melléklet 11.pontjában szerepel egy olyan nyilatkozat, Draskovics igazságügyi miniszter aláírásával, amely gyakorlatilag az ország meglévő összes nemzeti vagyonba tartozó vagyontárgyát elzálogosítja.
A Kárpát-medence egy olyan stratégiai terület az egész világon, ahol az emberi lét fennmaradásához szükséges alapvető elemek bőségesen megtalálhatók. Nem véletlen, hogy évszázadok óta folyik a harc Magyarország ellen. A nemzet felszámolása, az ország területének és gazdasági potenciáljának megszerzése érdekében. (Bencze Izabella)
Az első ötszáz évben, tehát Szent Istvántól Mátyás királyig terjedő tér-időben a Szent Korona szakrális Magyarországa egy olyan történelmi konstrukció volt, ami képes volt arra, amire egyébként az előző ezer években minden emberi mű, hogy felismerje önmagát, és képes legyen megfogalmazni és megvédeni stratégiai érdekeit. Az azóta lezajlott ötszáz év viszont kisebb-nagyobb megszakításokkal valójában egy folyamatos hanyatlás története.(Bogár László)
Az Aranybulla, az ősiségi törvény és más dokumentumok alapján lehet látni, hogy a magyar állam a Szent Korona tan alapján távol tartja a hódító birodalmak pénzügyi agresszióját, amely egyrészt vagyont szeretne, másrészt a szakralitás ellenfele, a magyar állam által, a hagyományunk által, a Szent Korona és minden ősi és keresztény hagyomány által meghatározott szakralitás ellenfele. Európában először Magyarországon, II. András korában szétválasztják az államkincstárt a király kincstártól, tehát a királyt eladósítani nem azt jelentette, mint az államot eladósítani. Azzal, hogy Károly Róbert megteremtette az arany magyar nemzeti valutát, a magyar állam nemcsak katonailag, hanem pénzügyileg is alakítója, résztvevője volt Európa pénzügyi rendszerének, mivel nálunk volt Európa aranyának nyolcvan százaléka.
Az őshagyomány Nimródhoz vezeti vissza a kezdetet, az úgynevezett szkíta népek eredetéhez, ugyanis a mi népünk, s ezt támasztja alá nemcsak a hagyomány, hanem a történetkutatás is, a szkíta népek örököse etnikailag, kulturálisan és küldetésileg is. Ezeknek a népeknek volt egy óriási feladatuk, amelyet egyébként az Ószövetségben is olvashatunk, ez a feladat az igazság, az igazságosság képviselete a világban, az igazság rendjének védelme és helyreállítása. S ennek a történelemnek az utolsó szakasza az, amit Árpád és István államalapítása betetőz. Úgy gondolom, hogy a keresztény értékrendűség a mi őshagyományunknak a beteljesítője, nincs szakadás. Tulajdonképpen az egyik megértési alapja a mi történelmünknek, hogy hogyan védjük meg az igazságot, hogyan tudjunk helytállni magyarként ebben a világban, másrészt pedig, hogy próbálják javainkat, lelkünket elrabolni, megtörni. (Dr. Tóth Zoltán József jogtörténész, politológus)

Tehát úgy tudott Magyarország ellenállni, hogy az arany, a nemzeti vagyon részeként a Szent Korona tulajdonában volt. Ez a modern rendszerben, a XIX-XXI. századokban úgy merül fel, hogy kell egy magyar nemzeti bank, ami nem magán bank és független más nemzetközi pénzügyi struktúráktól, de nem független a nemzettől. A legnagyobb változás Mátyás király halála után következik be, amikor a hatalom központjából egy üzleti szellemiség uralta el az országot, amelyben egyrészt két tendenciát látunk, az állam eladósítását és a királyok leszegényítését, másrészt a legnagyobb földbirtokosok bevonását az üzleti világba. A Fuggerek, akik jelen voltak, nemcsak a Medicieket tették tönkre, hanem egyesítették Spanyolországot és elkezdődött a gyarmatosítás. (Dr. Tóth Zoltán)
Ötszáz év, öt birodalom. A török, a Habsburg, Hitler és a szovjet birodalom után most ez a különös, az eddigiektől eltérő, de nem kevésbé pusztító, amit talán a globális hatalom gazdasági birodalmának lehet nevezni. (Bogár László)
A nehéz, kritikus helyzet 1848 után áll be: hogyan lehet végre a magyar államot, a földet, a nemzeti vagyont privatizálni, megszerezni külföldi bankok és magánosok részére. 1848-49 is erről szólt. Amint eltörölték az ősiséget és felmerült a magyar nemzeti bank kérdése, megindult az intervenció.(Dr. Tóth Zoltán)
Immár másfél évszázada egy szellemháborút folytattak a magyarság ellen – ebben kiemelkedő szerepük volt és van a Habsburgoknak.(Dr. Papp Lajos, gyógyító)
Régen karddal, fegyverrel vívták a háborút, és ez magával hozta az erkölcsi, lelki, szellemi élet gyengülését is. A globalo-modernitás háborúi hihetetlen gyorsasággal megfordították ezt a logikát, hogyha először az erkölcsi, lelki, szellemi talapzatot pusztítják el, nem is nagyon kell hozzányúlni a fizikai testhez, a nélkül is zsákmányul lehet a testet és az anyagi javakat ejteni. (Bogár László)
1989-ben, mikor papírforma szerint megtörténik a rendszerváltás, akkor a magyar állam egy olyan mennyiségű tulajdonnal rendelkezik, ami egyedülálló, hisz’ csak a szocialista rezsim hozhatta létre ezt a vagyonfelhalmozást, és mivel a többi országban reprivatizáció történt, ebből Magyarország egyedülálló volt ebben a tekintetben is. A magyar állam számára egy olyan lehetőség volt, hogyha átgondoltan és tisztességesen folytatja le azt a privatizációt ami szükséges volt a következő években, felelősséggel bánik a befolyt összeggel, ha nem történik meg ennek a vagyonnak a szétlopása, mint ahogy megtörtént, akkor ma Magyarország nemcsak Közép Európa, hanem tán a világ egyik leggazdagabb országa. (Bencze Izabella)
A nemzeti vagyonon belül különleges szerepe van a földnek és ezért a legerőteljesebb törekvés ennek a megszerzésére irányul, illetve mindazokra a dolgokra, melyek valamilyen módon a földhöz kapcsolódnak. A magyar nyelv nagyon szépen szól erről: termőföld, ami biztosítja életünket, anyaföld, szülőföld, hazánk földje, mind olyan fogalom, ami mutatja, hogy sokkal többről van szó, mint egyszerű termelőeszközről.

És így tovább, tovább… egy csendes éjszaka néztem meg a filmet, két napig nem is bírtam másra gondolni. A film a fenti és más személyekkel való beszélgetésekből, képekből, parlamenti bejátszásokból tevődik össze s megrázó erővel ébreszt rá minket, mit jelent Magyarország, mit jelent a nemzet nemcsak a mi életünk néhány évtizedében, hanem folyamatában, a kezdetektől napjainkig. És sajnos, és ez a megrázó, hogy ez a folyamat, az ellenünk irányuló hol látható, hol láthatatlan háború a mi elpusztításunkra törekszik. S ez a folyamat az egész emberiségről szól, s bár mindent megtesznek azért, hogy ezt ne folyamatként érzékeljük s ne vegyük észre, mi zajlik, azt híve, ez mindig is így volt, az emberiség majd tán tízezer év távlatából láthatja mi is történt.
A film négy részből áll, az elsőből származnak a fenti idézetek, ennek címe A háború megváltozott természete. A második rész a Diktatúrából diktatúrába. Ebből megtudhatjuk, hogy a nemzetközi pénzvilág rájött, hogy nem kell nehézkesen egy új elittel bajlódnia a „rendszerváltás” után, itt van a régi, amely már bizonyított az előző elnyomók kiszolgálásával, s a hatalom átmentéséért az ő kezükbe érdekében hozta létre az szdsz nevű pártot, s hogyan zsarolta a kormányt ennek véghezvitelében.
Megismerhetjük a módszereket, pontról pontra megtudhatjuk, hogyan tettek tönkre iparágakat, gyárakat, hogyan tőkésítettek fel pénzintézeteket majd adták el tizedéért idegeneknek, megtudhatjuk, hogy a nemzeti vagyon kifejezést Antal József óta nem használják. A harmadik rész Az ország felszámolása, ez olyan rémisztő, hogy majd a következő számban, a negyedik, a bizodalom, a Megtartó üzenet. Látnotok kell!

Vissza az oldal tetejére

Hermann Ottó és a cigányok

A népies horgászatról szólva, kár volna megfeledkezni a czigányról, a ki itt sem tagadja meg veleszületett furfangosságát. Nem kér ő magának jogokat, nehogy kötelességet szerezzen velök: szabad mint a levegőég madara; hanem az is igaz, hogy mégis csak leginkább veréb az ő természete: a tökéletesen ingyen falatnak igen nagy barátja s e falatnak fűszere az, ha a tilosban szerezheti. Erre pedig a horgászat pompásan alkalmatos, mert a szerszám nemigen látszik meg, még ha gazdája félmeztelenül halad is falun, mezőn keresztül, folyó, tóság vagy patak partján végig.
Az ő halászatát majd bővebben megismerjük a halászéletről szóló leírásokban, most horgászatának legérdekesebb furfangjával, a rózsatüskével, mely már az ősi elemek között is szerepel, zárjuk be e csoport sorozatait.
A czigány erős madzagot szerez, s ha ehhez még egy kis vékony rézdrótra tehet szert – ha nem, úgy is jó – akkor biztosra megyen. Előbb felkeresi a víznek oly sekély helyét, a hol az apró halak sütkérezni szeretnek; ezt lábolva megkerüli, hogy az apróságot a partfelé szorítsa; nincs az a macska, mely biztosabban elkapné körmével, mint a czigány a riadozó kis halat tenyereivel. Mikor már kis hal is van, gödröt kapar, tele meríti – ismét tenyerével – s belébocsátja a kis halat, azután előveszi a vadrózsa tüskéjéből kimesterkélt horgot, s úgy köti a kis hal hasa alá. Ha drótja van, avval köti meg s ekkor még biztosabb, mert a csuka foga nem tehet kárt a szerszámban. Ezt a nagy furfangot ezután beereszti a vízbe, s minthogy a kis hal sértetlen, úszkál napestig, mindaddig, a míg valami éhes csuka be nem kapja. Hogy a czigány kivárja, ez természetes; mert hiszen semmi joga, tehát nem kurtítja idejét a kötelesség sem.
(Forrás: www.mek.oszk.hu)

Vissza az oldal tetejére

Makovecz Imre és a cigányok

Min dolgozik most?
Erdélyben egymás után tervezem a templomokat. Egy kis kápolnát építek Mártélyra. A Felvidéken városok revitalizációjával foglalkozom, kemény politikai ellenszélben; de nem baj, ilyenkor eszembe jut, hogy megépült a kolozsvári református templom is. Tíz évig épült, s nem kaptunk engedélyt, míg az előtte húzódó úton el nem készült egy ortodox templom, de végül sikerült, Funar ide vagy oda. Most azonban elsősorban az árvízkárosultak érdekelnek. Jelentős részük cigány. Felsőzsolca fölött egész telepük volt, és vállaltam, hogy tervezek oda egy új cigány falut.
Miért ezt a részt vállalta?
Mert ez a legnehezebb. Ezt a szerencsétlen népet is a pénzuralom tette tönkre, nemcsak anyagilag, morálisan is. Gyerekoromban öreganyám azt mondta: csak az oláhcigány lop, de az is csak almát. A csősznek sós puskája volt: sódarabok voltak benne sörét helyett, és ha valakit seggbe lőtt, abba belement a só, ordított kegyetlenül, de nem lett nagy baja. Viszont megdagadt a seb, és nem bírt ráülni, úgyhogy meg lehetett találni később a tolvajt. Akkoriban még létezett cigány kovács, teknővájó, rézműves. Egy csomó foglalkozásuk volt, és vajdák vezették őket, vagyis működött a belső közigazgatási rendszerük. Mindezt azóta felszámolták, a kultúrájuktól is megfosztották őket, azzal a hazugsággal, hogy a cigány ugyanolyan, mint a többiek. Miért lenne ugyanolyan? Más a tradíciója, a gondolkodása, a temperamentuma. Mára szörnyű mélyre süllyedt a cigányság. Felsőzsolca táján elhordták a töltésekről a homokzsákokat, szigetet raktak belőle maguknak, generátorral áramot fejlesztettek, úgy nézték a nagy képernyős tévéjüket. Olyan gyors motorcsónakon közlekedtek, amelyet a rendőr nem bírt utolérni, és mikor eljött az este, az összedűlt házakat kifosztották.
Az új telep tükröz majd valamit az eredeti kultúrájukból?
Még nem jutottunk odáig, hogy erről tárgyalhassunk. Mindenesetre a bodegáik helyett negyvennégy négyzetméteres házakat kapnak, amelyekben lesz szoba, konyha, fürdő, kamra, központi fűtés, gáz, víz, áram. De úgy fogjuk intézni, hogy a házak eladhatatlanok legyenek. Korábban ugyanis a Beregben rendszeresen megtörtént, hogy az új házat eladták, és megint csináltak maguknak egy bodegát.
(Részlet a Magyar Nemzet idén július 3-i, Istenhegyi út című írásából)

Vissza az oldal tetejére

A Belga zenekar és a Tanyavilág újság politikusképzője

Szeretne Ön kevés munkával és még kevesebb tanulással sikeres politikus, szakértő vagy közíró lenni? Viszonylag csekély összegért egy olyan szolgáltatást nyújtunk Önnek, ami által néhány nap alatt karriert építhet. Termékünk egy minden tréningnél hatásosabb elmetréning, amivel sok időt és energiát takaríthat meg. Nem kell fárasztó közigazgatási, jogi, történeti, szociológiai és ökológiai tanulmányokat és a rájuk jellemző egészségkárosító töprengéssel bajlódnia. Amit nyújtunk Önnek, egy mantra, egy varázshatalmú szöveg, amit csak párszor kell elismételnie, hogy néhány nap múlva már egész másként lássa a világot és önmagát. A mantra olyan sablonokat hoz létre az Ön elméjében, amely átalakítja nemcsak a teljes gondolkodását, de a teljes tapasztalását is. Mantráink a hazai politikai beszédek és publicisztikák essenciája, szigorúan kis szókinccsel dolgozik, aminek hallatlan előnye, hogy könnyen megjegyezhető. Hatása abban áll, hogy lefedi hazánk politizáló lakosságának teljes elmetérképét.
A mantrázás során nem kell figyelnie sem a nyelvtani szabályokra, sem az értelmes tartalomra, mert a szöveg a tudat alattira hat, nem kell keresnie a logikát mert a lényeg a szavak által hordozott hangulat, ami sokkal nagyobb meggyőző erőt hordoz, mint bármely lexikon vagy tanulmány. A mantra átalakítja egész lényét és Önből igazi, profi közbeszélőt formál. A mantra által létrehozott sablonok élete végéig a világról való tudás, a dolgok mélyére tekintés nagy magabiztossággal járó érzését nyújtják mint az Ön, mint hallgatósága számára. Három ilyen mantrát kínálunk Önnek kedves vásárló:
A ballib mantrát, a polgári-konzervatív mantrát és a vérmagyar mantrát. Ön kedvére választhat, mely aktuális politikai irányzat profi közbeszélője kíván lenni. Szolgáltatásunk mindenki számára nélkülözhetetlen, aki ma Magyarországon profi közszereplői pályára készül.
Íme az első, de előtte hozzáteszem: akinek nem inge…

Meggyőződésem, hogy a magyar nép józan bölcsessége döntött a mélyreható változások szükségességéről ahogy az egy normális demokráciában szokásos fájdalmas ám szükséges reformok az ország hosszabb távú fejlődését célozva először nyílt lehetőség meghúzni a nadrágszíjat mindannyiunk közös örömére európai módon bölcs belátással tartjuk szem előtt a realitásokat a felelőtlen igérgetésekkel szemben nem engedhetjük meg hogy veszítsünk versenyképességünkből a világszerte növekvő piaci verseny elengedhetetlen előfeltétele a meggyőződés hogy a versenyre ösztönzés fontossága a piacképződés nélkülözhetetlen feltétele a versenyképesség akadályainak lebontása a növekedés a sikeres gazdaság és az ország sikere érdekében biztosítják számunkra belátni az előttünk álló évek nehézségeit de a józan és bölcs magyar nép nem hallgat a demagógiára ezért az ország még soha nem állt ilyen lehetőségek előtt egy normális demokráciában a világszerte növekvő elismerés is bizonyítja hogy soha nem voltak még ilyen lehetőségeink Európában amely teljesítése létérdekünk és mindannyiunk közös érdeke a szükséges megszorítások gyermekeink és unokáink bölcsen hozzá értő belátással végre először győztesen levonva a tanulságokat új fejezetet nyithatunk a megalapozott döntések alapján szemben a korábbi elhibázott igérgető politikával meggyőződésünk a káros demagógiával szemben a bölcs magyar nép belátja hogy kötelezettség vállalásra ösztönzéssel szemben kell megfelelni az európai elvárásoknak…

Vissza az oldal tetejére

BALÁZS

Balázson nem fog senki mantrája. Balázs szürkemarha ökrös szekéren járja az országot és útját. Társa Titkár, a mudi, egy fejőskecske, mindennapi tej forrása. Útközben mesél, cserébe élelmiszert kap, pénzt, ha lehet, kerüli. Bár igen gyakran megállnak mellette ismeretlenek autón, kezébe nyomnak egy-két ezrest, megölelgetik és boldogan mennek tovább. 24 éves. Köszönjünk neki előre! Isten áldja meg!

Vissza az oldal tetejére

Az egyén felelőssége. Szkíta értékrend a gyakorlatban.

Egy kis esti összejövetelen részt vett a beszélgetésben egy apehnál dolgozó lány. Napjaink gondjairól volt szó, jámbor kivitelben, s többé-kevésbé egyet is értett a véleményekkel, de mikor is kérdeztem, hogyan látja az apehot, mint a hatalom szerve szerepét a társadalom életében, mert szeretnék írni erről, persze név nélkül, egészen megváltozott, kivonta magát a társalgásból és hamarosan el is ment lefeküdni.
Nem bántom – megértem, hogy csodálatos lehet, főleg ha volt része az ellenkezőjében, bárkinek az, hogy felhőtlen nyugalommal gondolhat jövőjére, a biztos és jó munkahelye miatt. Azonban van egy határ szerintem. Nem megyek most olyan mélységekbe, hogy a felvezényelt vidéki kisrendőrnek kell-e lelkiismeret furdalást éreznie, ha húsz centiméterről paprikagázt fúj a földön ülő, egymást átölelő, meglett családapa gárdisták szemébe, nézzünk „finomabb” eseteket. Egyik itt volt Szegeden: ismerősöm boltjába pénteki zárás előtt bemegy valaki, kér egy százforintos cd-t, elviharzik, majd rögtön vissza, igazolvánnyal. Nagyon kemény anyázás következett, majd nagyon kemény bírság. Folytatom, ezt a rádióban hallottam: kisgyerekkel bemegy valaki a szabóhoz, leszakadt a gyerek kabátjáról a gomb, rossz az idő, jaj, varrja már fel! Gyorsan meg is van, kérdezi mivel tartozom, mondja a mester semmivel, ugyan, minden jót, na de mégis, itt van száz forint. Erre oda tesz az asztalra egy százast, majd kimegy. Aztán vissza…. Na hát ez mit érdemel?! És egyáltalán hogyan találták ki? Kié volt a gyerek? Tán majd 18 éves korában megkapja a sikerdíjat? Törvény ide vagy oda, ez aljasság. Úgy intézték, lelki ráhatással fűszerezve, hogy ne adjon számlát, egyértelmű. A bírság aránytalanul nagy – így szerez pénzt a hatalom, egy szavad sem lehet: régen sem, mikor egyszerűen feldúlták a viskódat, vagy később, mikor lesöpörték a padlásodat. Csúnya dolgok.
Létezik-e olyan társadalom, ahol annyira erős az erkölcsi tartás, hogy semmilyen hatalom semmilyen módon nem kényszeríthet ki ilyet senkitől? El tudunk-e ilyet képzelni? Leginkább legyintünk: ugyan már, ilyen az emberi természet…de lehet, ez nem természetünk, hanem szokásunk. S ha így van, gondolkozzunk el mégis, s eljuthatunk az első oldalon említett szkíta világnézethez, amelyről annyit beszélnek, írnak. Nehéz megfogni belátom, azt, hogy szkíta szellemiség, testvériség, küldetés, igazság, hisz’ nem voltunk ott és az iskolában sem tanultunk róla. De próbáljuk e példa alapján elképzelni, hogy ott így volt, és akkor láthatjuk, hogy miről van szó, és láthatjuk, hová jutottunk, hová változott gondolkodásmódunk.
Mert ha volt út idefelé, van út vissza is.

Vissza az oldal tetejére

Lepénypizza

Hatalmas feladatot bízok rátok: el kell dönteni, melyik a finomabb, a lepény avagy a pizza, de úgy ám, hogy közben ne is tudjátok, milyen lepény és miféle pizza az! Csak úgy általánosságban, a lepény vagy a pizza? Mielőtt agyatokra menne a kérdés, már mondom is, hogy bizonyos körökben el van már döntve: a pizza a finomabb, bármilyen is! Kotormán Laci bátyámék tanyáján nincs élményfürdő, nincsenek dinoszauruszok, nincs tíztermes mozi – bocsánat: cinema-farm – de még egy valamirevaló hullámvasutat se látok. Van viszont egy gyönyörű tanya nádassal, tóval, erdővel, kerttel és Marikanénivel és Lacibácsival, akikkel fél óra beszélgetés több napi lelki töltést – bocsánat: energy-flash-et – ad. S mégis, valaki fontosnak tartja, hogy ide gyerekeket cígeljen ki, óvodásokat, iskolásokat, s csodák-csodájára egész napokat töltenek unalom nélkül. Meg is éheznek persze, Laci bácsi bedurrant az udvari kemencébe, s már lehet is sorakozni a friss lepényért – azaz bocsánat: pizzáért. Ugyanis a tanító néni azt kérte, ki ne ejtsék a lepény szót, csak hogy pizza, ő is ezt mondta nekik, a pizzát várják lelkesen. Így hát Laci bácsi megsütötte a lepényt saját építésű kemencéjében, s már kurjantott is: gyerekek, kész a pizza!
(Megjelent már a Magyarok Szövetsége lapjában, a Szilaj csikóban)

Vissza az oldal tetejére

Vissza az oldal tetejére

A DALAI LAMA BUDAPESTEN, SZEPTEMBER 18-19.

Kathmanduban, Nepal fővárosában ülök tavaly decemberben egy kiskocsmában, füst, vizezett whisky, sült hús illata, egy helységben a konyhával néhány asztal. Rajtam kívül turista nemigen volt még itt. Többen is bírtak jó angolsággal s negyed óra múlva már arról folyt a szó, két nagy ellenség jelenti manapság a világ baját, Kína és Izrael. Megleptek, mennyire tájékozottak Izrael világuralmi törekvéseit illetőleg, de én is őket Kínával kapcsolatban.szletes beszámolóink az országainkban történő szellemi és fizikai pusztításról igen hasonlítottak egymásra. A svasztikát, az ősi jelképet – Európában az átprogramozás miatt horogkeresztként ismerik – egyre kevesebb helyen látni, kínai kommunista szimbólumok veszik át a helyét, az országra rászabadították a személytelenséget, a pénz mindenhatóságának látszatát. A nepáli kormány, mint annyi más ország, kínai nyomásra nem engedi be a Dalai lamát, az emberek vallási, szellemi vezetőjét. Kalmükiai ismerősöm szerint, az ő hazájukból is rengetegen érkeznek Budapestre, mert bár az Európa legnagyobb arányú buddhista köztársasága, de az orosz föderációhoz tartozik, s Oroszország ebben a kérdésben Kínának kedvez. Az a vérlázító, hogy emellett az egész világ elsétál: hisz’ a Dalai lama a világ leghitelesebb közszereplője, egész lényéből árad a békesség. Száműzetésben, népe pusztulását látva nap mint nap, harcol harag nélkül, példát mutatva együttérzésből, jó szándékból. Buddhista tanok szerint Földünk szív csakrája a mi Pilis hegységünkben van. Nehéz idők járnak az emberiségre, a magyarságra, ezért ez egy üzenet nekünk, figyeljünk oda rá, s figyeljünk oda, mit üzen most, Budapestről!

IMMÁR ÖTÖDJÉRE, AHOGY MEGSZOKTUK, DE MEG NEM UNTUK, TAVASSZAL A LÖSZ, ŐSSZEL A HÓDSTOCK ZÚZ VÁSÁRHELYT! IDÉN A BELSŐ HÓDIKÖT IPARI TERMEIBEN!
KEDVCSINÁLÓNAK NÉHÁNY KEDVES KÉP: