tv-musor.hu

orvossag.hu

Jósda.hu

egeszsegugy.hu

deviza.hu

TANYAVILÁG - 12. szám - 2008 február, Jégbontó hava
Tanyavilág

VÁRATLANUL MEGJELENŐ INGYENES KULTURÁLIS KIADVÁNY

TARTALOM
     

A SZÍV CSAKRA

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz

Az ősi magyar Mária-tisztelet

Ünnepeink, szokásaink - Böjtelő hava

MEDVECZ ATTILA LELKESEDÉSE, 6.RÉSZ

Sunyi Sanyi a tanyán, 3.rész

Pásztorok jelzései

 

Hogyan lett Gömöri Pityu társasági ember?

Tíz éve halt meg Wass Albert

Az élhető Kárpát-medence

ASSZONYOK IDE! FÁCÁN

EGÉSZSÉG

Februári, Jégbontó havi magyar névnapok

A Tanyavilág rajzpályázatának győztesei

     
     

A SZÍV CSAKRA

"Aki a világ fölötti uralmat meg akarja szerezni, annak el kell foglalnia a Föld szívét. Aki elfoglalta a Föld szívét, az birtokba vette Európát. Aki birtokba vette Európát, az ura az egész világnak."

 

Brezsinszki, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mondta a hetvenes években.
Mi közünk nekünk mindehhez, mi köze van ennek a kijelentésnek a magyar nemzethez és napjainkhoz? Van egy elmélet, Gaia elméletnek nevezik, régóta foglalkoztatja már az emberiséget. A Földet élő szerveződésnek tekinti - találkozhatunk vele régi kultúrák hitvilágában, a buddhizmusban, és a mai tudomány kutatási területein is. A Földnek így megvannak az erőközpontjai, az erővonalai, mik az életerőt szállítják, hasonlóképpen az emberi szervezethez. Ezeket a keleti kultúrából, főleg a gyógyászatból ismert szóval csakráknak nevezzük. A csakrák állapotától függnek testünk, érzelmeink és lelki világunk változásai. A szív csakra az a központ, amelyen keresztül szeretünk. Ez a gyógyításban használt legfontosabb csakra. Úgy kell elképzelnünk, mint a nyirok- vagy érrendszert, amely behálózza a testet. A nyugati gyógyászatnak nincs rá megfelelő szava, de a gyógyításban már használják. Nos, hogy a lényegre térjek, Földünk szív csakrája a Pilisben található, melynek központja Dobogókő. A világűrből érkező energia innen áramlik szét a Föld egész területére. Belátom nehéz ezt elképzelni s ha még el is játszunk a gondolattal, óhatatlanul föltesszük a nyugati gondolkodásmód kötelező kérdését, hogy igaz ez vagy sem? Ha az ember tapasztalni szeretné a csakrák jelenlétét, tennie kell érte, nem elég belenéznie egy mikroszkópba. Többet kell az elmélyüléssel, a belső megfigyeléssel törődni. Ami a keleti népek számára természetes, mi kétkedéssel fogadjuk, de megfigyeléseket tehetünk. Mit mondhat nekünk a Pilis?
A dalai Láma szerint a magyarságnak energia-központot védő szerepe van. Mikor itt járt, első útja Dobogókőre vezetett meditálni és biztos nem azért, mert az útikönyvekben olvasott róla.

A tiszta, isteni energiának, illetve ennek a pontnak a tanítás szerint fehér a színe. A fehér szín állandóan, kísértetiesen visszaköszön a Pilissel kapcsolatban, a pálosok tagjai is fehér ruhát hordtak, valamint feltűnő, hogy a történelmi Magyarországon mennyi Fehér- vagy Fejérvár van. Ma már egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, a fehér és a beavatás fogalmak érdekes találkozása. A pálosok központja, a Pilis, tehát pontosan az a hely, ahol a beavatás történhet. Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence "pilise" az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására. A korona- és a szív-csakra a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással. Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható.
Néhány napja meglátogattam egy szatymazi tanyát, ahonnan fölhívtak, hogy szeretnék olvasni a régebbi számokat is. Miközben oda tartottam, épp ezen a pilisi íráson járt az eszem s az ismerkedés után pár perccel már arról beszélt a gazda, hogy a felesége súlyos depressziójából Dobogókőn gyógyult ki, ahová egy barátjuk tanácsára mentek. A legelgondolkodtatóbb azonban a hivatalos hallgatás a Pilissel kapcsolatban (is). Sajnos ide is érvényes, hogy a hatalom birtokosainak alapvető érdeke a magyar múlt eltitkolása. A hegység tele van kolostormaradványokkal, vésett, rovott kövekkel - például a csiszolt szántói Keresztes Kő , s az építmények tájolása kapcsolatos a Nap téli Napforduló, december 21-i állásával. A Dömös határában álló préposság altemplomának nyolcvanas években elszállított és azóta "láthatatlan" oszlopainak mintázata tán bizonyítaná a magyar kereszténység ősi gyökerét. A török idők és a Habsburgok tudatos pusztítása nem volt véletlen s napjainkban is folytatódik. Istennek hála azonban sok a magánkezdeményezés, minek egyik szép példáját a következő oldalon láthatjátok.

 

A Pilisszántói Boldogasszony kápolna avatása 2006-ban

A Dalai Láma üzenete a magyarokhoz

Magyarok!
Bár népük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia terén még fiatalnak számítanak. A lehetőség mindazon által eljött az Önök számára, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kezdeményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságukat. Bizakodónak kell maradniuk!
Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent.
Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Kérem, dolgozzanak továbbra is keményen, és távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Az emberek sokszor - és ez a politikusokra különösen igaz- elvesznek az apró részletekben. Ez nem helyes. Gondolkodjanak távlatokban! Ez az én tanácsom.

Vissza az oldal tetejére

 

 

 

Az ősi magyar Mária-tisztelet
vitéz Dr. Endrey Antal írása

A mi honfoglaló őseink nem voltak istentelen pogányok. Egyisten hívők voltak és sok volt köztük a keresztény is, bár ez közel sem volt általános. Azonban ez a kereszténység az ún. manicheus kereszténység volt, amely elvetette a judaizmust, vagyis a teljes Ószövetséget. István királynak tehát a judaizmus miatt volt a baja a magyarsággal, mikor a kereszténység európai formáját kényszerítette a magyarokra - magával Jézus Krisztussal semmi gond nem volt.
Őseink jóval a honfoglalás előtti időkben valamennyien tiszteltek egy Boldogasszony nevű égi személyt, aki már azelőtt azonosult Szűz Máriával, mielőtt a Kárpátok hágóin beléptek volna a Kárpát-medencébe. Ez a mély tisztelet tehát sokkal Szent István előtt megvolt a magyarság körében, amit az első Szent István-legenda, a Szent László uralkodása első éveiben írt Nagyobbik Legenda is megerősít. De megerősíti ezt a még korábbi Szent Gellért-legenda is, melynek első változatát 1063 táján írták:
" Krisztus anyja nevét a magyar nép nem mondja ki, hanem saját nyelvükön csak királynénak, nagyasszonynak nevezik."
Tehát egészen természetes volt, hogy István király halálos ágyán a Boldogasszony kezébe tette le országát és koronáját. Ezért nevezték a középkorban Magyarországot Mária országának. Az első nagy Mária-ünnepeket mind valamennyien Boldogasszonynak nevezzük: Gyertyaszentelő Boldogasszony, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony és így tovább.
Mikor a tatárjárásban a mongolok Magyarországot 1241-ben szinte teljesen elpusztították, Rogerius váradi kanonok Carmen miserabile című énekében így lamentált: "Magyarországot, Mária országát a tatárok teljesen elpusztították." Magyarország azonban mégis talpra állt, amit őseink a későbbi századokban kifejezetten Mária segítségének tulajdonítottak.
Sehol a világon nincs annyi Mária kegyhely, mint a Kárpát-medencében, sehol nem volt olyan mély a Mária-tisztelet, mint a történelmi Magyarországon. A székely nép ma is istenként tiszteli Krisztus édesanyját, a "Babba Máriát". (A Babba név valószínűleg sumér eredetű)A legborzalmasabb pusztítást a negyvenévi kommunista uralom azzal okozta a magyar társadalom lelkivilágában, mikor ezt az ősi Mária-tiszteletet igyekezett a magyar lélekből kiölni. Ezt kell mielőbb helyreállítani, ez a legsürgősebb és legfontosabb dolgunk, akkor minden más menni fog!

   

Vissza az oldal tetejére

 

 

Ünnepeink, szokásaink - Böjtelő hava

Isten rendet teremtett a világban.
A magyar ember jól tudta ezt, s ehhez a rendhez, isteni törvényhez igazította életét.
De honnan tudta, mi a rend?
Nem papírról - szívből tudta. A "Jó" Isten úgy teremtette eleinket, hogy a szívébe írta, s mi is ezzel a tudással születtünk.
A régi ember a természetben - vele együtt - élt. Közelről tapasztalta Isten rendjét, amikor magot vetett, majd ezt a magot látta kibújni, szárba szökkenni, virágot, s gyümölcsöt hozni. Tapasztalta aratáskor, szüretkor, vagy amikor az állatait gondozta. De tapasztalta, mikor gyermeket nemzett-fogant-szült-nevelt.
A régi ember sokat ünnepelt.
Ünnepeink, szokásaink is az isteni rendhez igazodtak: mindennek meg van a maga ideje, s azt akkor és ott kell tenni.
Február 2-án (Böjtelő hava) ünnepeljük gyertyás körmenettel a legfőbb "Istennőhármasságot" - a tűz, a tűzhely és a kovácsolás szentségét, a Napot szülő Istenanyát (Szent Szűz, Mária megtisztulásának ünnepe).
A rendek vezetői megáldatják a tüzeket, a gyertyákat (ld. 7-szer szentelt gyertya), hatalmas máglyákat rakatnak, hogy a tűz megtisztítsa a földet, s bátorítsa a Napot, hadd erősödjék melege. Közhiedelem szerint, ha a medve gyertyaszentelőkor meglátta árnyékát, elnyúlt a tél - de ha nem, korai tavaszra lehetett számítani.
Mit jelent ez?
Ha gyertyaszentelőkor telihold van - messze esik a böjt végét jelentő tavaszünnep: a Húsvét. Újhold lévén azonban az orráig sem lát a mackó - hamarost itt van (március 22-én) a csillagászati tavasz.
Február a nagyböjt időszaka. A természet is "áldozatra" adja magát, hogy majd új élet születhessen belőle. A földbe került mag meghal, hogy belőle új élet csírázhasson. A böjt idején megtartóztatjuk magukat, nem mulatozunk - böjtölünk. A farsanggal erre a böjtös időszakra már felkészülünk.

Nagy Anita

   

Vissza az oldal tetejére

 

MEDVECZ ATTILA LELKESEDÉSE, 6.RÉSZ

 

Sok volt az ünnep. Mondják. Karácsony. Fehér volt. Szilveszter, zajos.
Aztán szülinap, névnap. Így az év elejére, no meg az elmúló év végére.
Aztán vízkereszt. Ferenc Atya megérkezett hozzánk a déli harangszó után. Házszentelés. A Molnár család is vendégünk volt, s ők énekeltek. A házunk felszentelve, Ferenc felírta az ajtófélfára:  20+G+M+B+08
Nekiláttuk az ebédnek. S utána beszélgettünk. De jó dolog is. Meghatároztuk a nyugalom faktorát: 1 henye.
Azaz egy üveg jó bor mellett feküdj le barátoddal, komáddal a fűbe, vagy csak ne rohanj el az asztal mellől, s beszélgess.

Csak ültünk, s beszélgettünk. Kint hideg volt, jeges volt minden, mégis
úgy tűnt, mintha a bogrács körül ülnénk, s várnánk, hogy elkészüljön az
étek: babgulyás, halászlé, slambuc, stb. Volt időnk egymásra. Senki nem nézte az óráját, nem volt fontos, mennyi az idő.
Ez számomra olyan, mint amikor, reggel álmosan, neszójjatokhozzám állapotban kimegy az ember az udvarra, egy pohárral kezében, melyben
lehet kávé, tea, tej, kefír, vagy gyümölcslé, s bámul a semmibe, megissza
csanakja tartalmát, s érzi, itt valami igen szép. Elindult a nap. Tudom
bolond vagyok. De télen egy pólóban, gatyában, meztílláb kimenni teát
inni, úgy, hogy vacogok a hidegtől, az valami felemelő érzés. Nem önsanyargatás, csak egyszerűen jó ébredni a világgal.
A nappalok már egyre hosszabbak. Újra itt a fény.
   

Vissza az oldal tetejére

 

Sunyi Sanyi a tanyán, 3.rész

 

Kissé eltűnt a Tanyavilágból Sunyi, csakúgy mint a tanyavilágból, valahun lenn kódorog egyetlen vagyontárgyával, a biciklijével Spanyolországban. Most gyütt valami hír, hogy tán hazafelé tart, így a rokonság meg a baráti kör idegeskedik, ugyan kinél akar majd lakni? A régebbi számokból már megtudhattátok, hogyan védte tanyáját a Szabadtériről lopott szobrokkal, majd hogyan próbált udvarolni páromnak. Rövid kis történetek voltak, ez sem lesz hosszabb:
Siposmalmi tanyájára, hol magában élt, próbálta odacsalni valahanyadik feleségét Szegedről. Egyszer végre sikerült is neki, a tévénél dolgozó hölgynek vásárolt technikát, Arójával vitte reggelente a buszhoz, mindent megtett, hogy jól érezzék magukat.

Telt, múlt az idő, gyütt-mönt az Aró, de kománk rémületére szaporodott, csak szaporodott a mosatlan edény és ruha, meg amúgy is, mindenféle haszontalan tárggyal kezdett megtelni a kis tanya. Tudnunk kell, hogy akármilyen hanyagul bánt az élet nagy dolgaival, maga körül kevés, de hasznos tárgyait rendben tartotta. Béketűrő lévén, sokáig bírta, majd biztatni kezdte az asszonykát nagyobb odafigyelésre, de mindhiába. Így, egy átlagos hétköznap délelőtt gondolt egyet, s egy fazék, két tányér, néhány evőeszköz kivételével berámolt mindent a konyhaszekrénybe, majd egy százas szöggel jól be is szögelte. Hazagyün az asszony, meglátja:
- Hát ezzel nem lehet élni - mondta és azon nyomban visszaköltözött a városba.
Ennyi vót.
   

Vissza az oldal tetejére

 

Pásztorok jelzései

Pusztai csárdák cégére az épület végén, a padláslyukon kidugott rúdon függött. Hosszú nyakú üveg, maréknyi fenyőforgács és egy-két színes szalag volt rajta leggyakrabban. A borosüveg azt hirdeti, hogy itt bort mérnek, a fenyőfa forgács pedig azt, hogy itt ennivaló is kapható. A szalagok száma azt adta hírül, hány csaplárosnő van a csárdában

Pásztorok jelzései kútgémmel (1970-es évek):
1. vigyázz, hivatalos ember érkezett,
2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre,
3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni,
4. nagy baj, szerencsétlenség történt,
5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság,
6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek,
7. a kút vize nem iható,
8. a kút elromlott,
9. a számadó nincs a közelben,
10. nő tartózkodik a pásztorálláson,
11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni.
Nádudvar, Hajdú vármegye

A kútgémmel való jelzést már Hermann Ottó is említette, mint a legkiválóbb telegráfot, amit a betyárok és pártolóik használnak. Megemlített még olyan jelzést is, amit a menyecske tett ki, ha a gazda nem volt otthon, bár ez sok gondot okozhatott, hisz' nemcsak az láthatta akinek szólt. Napjainkban a mobiltelefonok korában ez már könnyebben megy, de ha nincs térerő, vagy pénz, esetleg utáljuk ezt a szerkezetet, visszatérhetünk a régi híradáshoz, még ha már nincs gémeskutunk, akkor is. Előbb-utóbb szemet szúr majd valakinek a boldogságos tanyasi élet, s előfordulhat, hogy mindenféle szörnyű hivatalok - adóellenőr, áramkommandó, kútvizsgáló, stb. - autói bukkannak fel a dűlőkön, s akkor majd jól jön a jelzés. Hajrá!

   

Vissza az oldal tetejére

 

Hogyan lett Gömöri Pityu társasági ember?

Elmondja ő maga!

"Két és fél éves voltam, mikor Apámmal kinn voltunk a Kálmán-tanyán, ahogy megyünk ki Pusztaszerről a szélmalom felé, valami ünnepség volt, kreppapírral fellobogózva, borjú- és birkavágás. Ott ültem én is a gyerekekkel a hosszú asztal mellett, aztán Apám egyszer csak látja, hogy rosszul vagyok, az arcom hamuszürke. Felkap, visz hazafelé, még emlékszem is, hogy mentek a kövek Apám lába alatt. Hazaértünk, átvisz a szomszédhoz, Papp doktorhoz, akiről tudni kell, hogy reggelire fokhagymát evett meg Pick-szalámit kenyér nélkül, rá meg pálinkát, így nem volt ritka, hogy reggel hétkor már hányt. Na hát nézi a doktor a pulzusom, nézi Apámat, oszt' ezt mondja: Ugyanaz ennek a baja, mint nekem - tökrészeg. Fektesd le, csinálj neki egy laza fröccsöt, ha felkel és megissza, társasági ember lesz belőle. Felkeltem és lehúztam."

Valóban társasági ember lett, ehhez kétség sem fér, de versei sosem szólnak duhajkodásról, mulatásról. Süt belőlük a magány, az Istenkeresés, a vágyódás a pusztaszeri idők után, a megrendülés a haza sorsa láttán. Személyesen is találkozhattok vele február 16-án Pusztaszeren az Alkotóházban, az emlékmű mellett, ahol kötetét mutatja be. Szokás szerint itt is olvashattok ebből.


Apám

Apámmal korán keltünk néha
Én bőgtem ő meg hallgatott
Indultunk HAZA látogatóba
OTTHON azóta mind halott

A ház is magába roskadt mióta
Magára hagytuk - de még áll
És vár rám nyaranként - szunnyadozva
A rom mögött a vén akác

Apám eltűnt az út porában
Én meg utána ballagok
Ha néha fiamat korán keltem
Ő bőg - én pedig hallgatok

Szélfútta udvar

Szélfútta udvar - beomlott katlan
Üszkében hamvadó akác
Szentképkeret a szemétdombon
Távolban kutyaugatás

Rozsdás kapa az eperágon
Nyikorgó harangkondulás
Törött szekér repedt rúdja
Égre meredt mozdulás

Lecsapolt tó - borostás jelek
Szomjára lelkem önteném
Akáctörzsbe zárt baltanyelek
- kivágott erdő jön felém

   

Vissza az oldal tetejére

 

Tíz éve halt meg Wass Albert

 

Wass Albert (1908-1998) író egész életében Erdély és az ottani magyarság szószólója volt s művei által az is marad. Romániában a háború után halálra ítélték, a szovjet megszálláskor Nyugatra menekült, majd Floridában élt haláláig. Itt tanított az egyetemen, tudását, kapcsolatait arra használva, hogy a nyugati világot megismertesse az erdélyi helyzettel. A hetvenes években otthonában rálőttek, az amerikai rendőrség el is fogta a román elkövetőket, akiknek azonban diplomáciai mentességük volt. Magyarországon kisebb településeken vannak szobrai, Budapesten a Fővárosi Önkormányzat nem engedélyezi. A román hatalom nyomása ellenére Erdélyben is megemlékeznek róla. Az ottani kormány háborús bűnösként vádolja, ami sok gondot jelent megítélésében. Annyi azonban biztos, hogy az Egyesült Államok nem tartotta megalapozottnak a vádakat, letelepedhetett ott, fia pedig a hadsereg tábornoka.
Regényeiben páratlanok a tájleírások és a hazaszeretet megnyilvánulásai. Leghíresebbek a Funtinelli boszorkány és az Adjátok vissza a hegyeimet! Ez utóbbi címmel Koltai Gábor készített filmet az életéről, amit nem játszanak sokat, viszont Vásárhelyen e hónapban láthatjátok a Lánc utcai moziban. Könyveit bárhol megvásárolhatjátok, ajánlom mindenkinek!

 

Wass Albert

   

Vissza az oldal tetejére

 

 

Az élhető Kárpát-medence

 

"Forgolódnak a tokés birodalmak,
csattog világot szaggató foguk.
Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak
s mint fészket ütik le a kis falut.
Egy nyál a tenger! Termelo zabálás, -
kis, búvó országokra rálehel
a tátott toke sárga szája. Párás
büdösség-felho lep bennünket el."

József Attila: Munkások (részlet)


Kárpát-medence

A fenti idézetet olvasva tűnődtem: ráférne már a világra egy alapos szájfrissítés. A szócsövek végéről a tőke sárga szája szólít meg nap mint nap. Befészkeli magát otthonunkba, a médián keresztül egy sereg ember gondolkodását ködösíti el. Élőhalottak tömegsírja már számtalan világváros, mely monoton zakatolással ontja magából a mérgező bűzt és a mocskot. Lakóit álmukból már nem ébreszti többé az ima. Kevés az olyan sajtótermék, amely létrejöttében ne a tőke vezényelne, hanem a jószándék. Ezért is örülök annak, hogy itt a Tanyavilágban fejthetem ki gondolataimat a Kárpát-medence fenntartható életével kapcsolatban. Fogadjátok szeretettel:
A történelem során azért tették lehetetlenné Magyarország önellátását, mert a világot irányító nagytőkének nem lett volna ínyére egy példás minta-ország Európa szívében. Az önellátó rendszerek működését idegen érdek nem tudja befolyásolni.
Nekünk magyaroknak a függetlenség nem adatott meg soha. Sokat harcoltunk érte de mindig levertek és mindig a nagyhatalmak. Ismét gyarmattá tették az országot, hogy ne legyen visszaút számunkra.
A Kárpát-medence mindent megad, amire egy önfenntartó népnek szüksége lehet. Veszélyt jelent minden önfenntartó állam, a világot irányítása alá vonni igyekvő nagytőke számára. Ezért hintették el a széthúzás magvait a Kárpát-medencében. Elhitették továbbá szomszédinkkal, hogy mi egy barbár fasizáló nép vagyunk. Ez nem igaz és ezt minden fórumon bizonyítani fogjuk. A magyar mindig is egy befogadó nép volt. Folyamközi állattartó kultúrát hozott magával a Kárpát-medencébe és képes volt befogadni és jólétet biztosítani minden itt élő nép számára. A magyar államkultúra még az Árpád bejövetele előtt is és az ázsiai megelőző évezredekben sem ismert etnikai problémát, hiszen Kínában, Indiában, Szkítiában, mindíg sok népet egybeölelő befogadó társadalmakban éltünk, talán egyedüliként a Föld hátán.
Mérhetetlenül fontos lenne félretenni a gyűlölködést és újra egymásra találni a többi itt élő néppel. Hiszem, hogy a közeledést a horvátok, és a szlovákok irányába kell elkezdeni. Ha a szlovákokkal jó viszonyt sikerülne kialakítanunk és a horvátokkal is a többi nép (pl. a román) már magától egyesülne egy önfenntartó régióval.
Nagyon elszomorított, hogy a nagytőke irányítása alatt álló döntéshozók, keresztülhúzták a horvát-magyar közös foci EB tartás lehetőségét. Apróságnak tűnik, pedig nem az. Egy közös EB nagyban hozzájárult volna a horvát és a magyar nép közeledéséhez. Mely egyértelműen egy erős önfenntartó régió létrehozásának záloga, mely a nagytőkés szabadkőműveseknek nem érdeke. Ezért zúzták szét a nemességet is a régióban, mely egyedüliként lett volna képes ellenállni az idegen érdekeknek.
Nem lehetetlen a jó viszony a szlovákokkal sem, aki teheti, olvassa el Kollai István írását , idézem: " hiszen a szlovákok Hungaria teljes jogú lakosainak tekintették magukat, azt magukénak érezték, hazájuknak tekintették (ezt az "anyanyelvtől független" nemzettudatot nevezi a történelemtudomány hungarus-tudatnak). E szláv-szlovien elemek aktív részesei voltak a középkori Hungaria életének. Számos felföldi városban voltak jelen, akadt köztük gazdag polgár, és a városvezetésben is helyet kaptak (például Nagyszombat, Zólyom, Zsolna esetében). Középkori eredetű szlovák nyelvű népballadák maradtak fenn a tatárjárásról, melyek a szép Magyarország (Uhorsko) sorsa felett keseregnek. A XV. században néhány északi vármegye országgyűlési küldöttei között többségben voltak a szláv-szlovák anyanyelvűek.
A török korban kialakult a szlovák írásbeliség. Krónikás énekeiket kódexekbe jegyezték le, melyek nyelvükben bár nem magyarok, mégis a hungarus-tudat jellegzetes megnyilvánulásai: Mohácsot siratják, Zrínyit és az egri diadalt dicsőítik, a török fogságról mesélnek. Egészen átütő erejű példái a nyelvtől független közös tudatnak azok a bilingvis (kétnyelvű) költők, akik ugyanazt a verset az egyik oldalon magyarul, a másikon pedig korabeli szlovák nyelven írták meg. Figyelemreméltó, hogy

a szlovákoknak külön szavuk van Nagy-Magyarországra (Uhorsko) és külön szavuk a mai Magyarországra (Magyarska). Évszázadokig szimbólumuk volt a Szent Korona és István királyt is szentként tisztelték."
A Nagy Francia Forradalom beoltotta a liberalizmus mérgét az európai országokba és egyúttal elhintette a széthúzás magvait is. A modern nemzetállam ideája megmérgezte a Kárpát-medencében együtt élő népek szívét, amely elindította azt a folyamatot, amelyet Trianon zárt le és a Kárpát-medence népei megszűntek egy nemzet lenni.
Ha nem akarjuk, hogy a tőke egyesével eltaposson, akkor össze kell fognunk. Nagyon könnyű provokálni a széthúzást. Elég felheccelni egy hülye kis kölyköt, hogy lövöldözzön Hedviga bábura aztán mutogatni a médiában.
Nem állapot, hogy itt vannak a régi bányáink és hagyjuk elsorvadni iparunkat, hogy majd a kínai termékektől függjünk, amelynek árait majd a kereskedők szabják. Nem hagyhatjuk azt sem, hogy

a szlovákok Chiléből meg Spanyolországból hozassák maguknak az élelmiszert környezetszennyező tankerhajókkal meg kamionokkal. Az üzletnek biztos jót tesz a tőke világméretű mozgása de, könnyen belátható, az nem a magyarok malmára hajtja majd a vizet. Szeretnélek emlékeztetni benneteket, hogy kiforgatnak a vagyonunkból és felvásárolják földjeinket. Fiataljainktól sikeresen veszik el a gyermekvállalási kedvet, úgy, ogy lehetetlenné teszik azt, hogy lakjanak valahol egyáltalán vagy a karrier és a csillogás lehetőségével, és mire gyermeket vállalnak már elég mutagén hatás érte magjaikat ahhoz, hogy gyermekeik sok kihívással és lemaradva induljanak az életnek. A sok katasztrófa hír is hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok csak legyintsenek: Ide? Gyermeket? Minek?
Egy pap ismerősöm szavaival zárom soraimat: Tegyünk rendet magunk körül és árasszunk szeretetet a Kárpát-medencében! Egyszerű, de nehéz.

(Felhasználva: http://www.talaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/82/1/9/)

Üdvözlettel, Villa

   

Vissza az oldal tetejére

ASSZONYOK IDE! FÁCÁN
Bánffyhunyady HunyadyErzsébet receptjeiből

fácánokAkinek van vadász vagy orvvadász ismerőse, ilyenkor télvíz idején könnyen hozzájuthat fácánhoz. Tulzásba nem kell esni, de szerintem minden tanyán lakónak jár egy-két madár.(Lippai Jóska bocsáss mög!)
Miután szépen megtakarítottuk és megmostuk, sózzuk be előre jól, egyenlően. A fején a díszes tarka tollat rajta hagyjuk és papírral lekötjük. Mikor sütni tesszük a tepsibe, az egészet borítsuk be szép nagyocska, vékonyra vágott szalonnával. Rá is lehet kötözni cérnával. Aztán még egy-két tojásnyi zsírt is és egy merőkanál vizet öntve rá, süssük meg, gyakran öntözve, forgatva. Végül pirítsuk szép pirosra, éppen úgy, mint az egészben sült csirkét. Tálaláskor a papirost leszedjük róla, jó éles késsel részeire felvágjuk, a melle húsát pedig vékony hosszú szeletekre és a tálra visszahelyezzük, mintha egészben lenne. A pirult szalonnaszeleteket is rárakjuk és a szokott módon felfőzött barna vizes zsírját ráöntve, forrón feladjuk. Készíthetjük úgy is, hogy egy-két evőkanál ecetet teszünk a vízhez, valamint vöröshagymát, borsot és babérlevelet. Igen finom, ha ecet helyett citromkarikákat teszünk rá.

   

Vissza az oldal tetejére

EGÉSZSÉG
Mióta szétzilálták a Kossuth Rádiót (is), nincs benne egészségügyi műsor

Úgy, mint hajdanában, központi utasításra megszavazták a többiztosítós egészségügyi rendszert. Ezután még fontosabb lesz vigyázni az egészségünkre, mert a gyógyítás ezzel lelketlenné vált, arctalan lett, elbújva egy hivatal mögé - valakiknek üzlet lett ez, rideg üzlet. Amerikában élő testvérem szerint minden második embernek nincs ott biztosítása, mert nem bírják megfizetni. A biztosító emberei ellenőrzik az orvosokat, ott vannak a műtőben is - szó szerint. Nem ritka, hogy a műtétet vagy kezelést csak addig végzik, míg a pénz futja, rémtörténet, de megesett, hogy hat daganatból, csak négyet távolítottak el. A program működik, egy újabb állomás a cél felé: elég hatmillió magyar.A következő számokban több gondot fordítok majd használható egészségügyi tanácsokra. Addig is vigyázzatok magatokra!

   

Vissza az oldal tetejére

Februári, Jégbontó havi magyar névnapok

1 Csanád
2 Emese
3 Kund
4 Lelle
5 Taksony
6 Gidula
7 Izsép
8 Tarcal
9 Abigél
10 Ügek
11 Zete
12 Ara
13 Kadosa
14 Levente
15 Karcsa

 

 

16 Marót
17 Zille
18 Nemere
19 Farsang
20 Álmos
21 Réva
22 Küne
23 Gyopár
24 Solt
25 Gejza
26 Menyétke
27 Ákos
28 Elemér
29 Acsád
(Őseredetű magyar személynevek tára, 1936)

   

Vissza az oldal tetejére


A Tanyavilág újság szatymazi alsó tagozatos diákoknak kiírt rajzpályázatának győztesei:

ceruza

  • Fehér Hunor 1/a of. Csillagvári Gusztávné
  • Görgényi Fanni 2/a of. Veres Tiborné
  • Bozsics Bettina 3/a rajzot tanítja Nikolényi Moklósné
  • Papp Nikolett 3/a ''
  • Kordás Réka 3/b ''

 

Vissza az oldal tetejére

Gratulálunk, csak így tovább kiskomáim!

     
     

A TANYAVILÁG újság a magvas gondolatokon túl, továbbra is segít pénztárcátok kímélésében is:
A Forrásvíz Könyvesbolt után most a KORMÁNYOS AUTÓSISKOLA nyújt kedvezményt tanyán élők részére. Aki visz egy példányt az újságból, az elméleti oktatás - KRESZ - 25000 forint helyett 12008 forintjába kerül, az újság megjelenésétől számított egy hónapig, azaz kb. március 18-ig.
Kormányos Autósiskola, Szeged, Tisza Lajos krt.14., tel.: 20-2203335 és 62-471921

NIBIRU Az előző számban lévő kiváló írása - A forradalom vágyálma - megkurtítása miatt, neheztelt rám a szerző, így felhívom figyelmetek, hogy az eredeti változat a honlapján olvasható. Itt: www.nibiru.hu A honlap nagyon komoly, a pusztulás felé kormányzott országunk és népünk bajainak okairól, okozóiról teljes képet ad.

 

 

 

Szerkeszti és kiadja Görgényi Gábor, 06-70 2666426, szatymaz3@freemail.hu
Készült a vásárhelyi Szoliter nyomdában 1200 példányban, 06-62 222485
Köszönet Varga Károlynak!

www.lapszemle.hu/tanyavilag


Vissza az oldal tetejére

 

© 2006. LAPSZEMLE.hu - Minden jog fenntarva. | Impresszum | Használat | Médiaajánlat | Kapcsolat